F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

KIÁLLÍTÁS - Dávid Ferenc: Baumann Lipót építész 1860-1932. Kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban

7. Baumhorn Lipót: A temesvári Lloyd-palota, 1910-1912. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Baumhornhagyaték. Fia, Lőw Immánuel az apja művét annak minden szegmensében folytatta: a modern bibliatudomány kiváló művelője volt, közéleti ember és hitközségének kiemelkedő vezetője. Olyan város polgára, amely maga is a növekedés lendületében élt, tájéka fővárosává kívánt válni, s amelynek polgársága a 19. század elejétől a zsidósággal együtt, s annak teljesítményét toleránsán a magáéval egyenlőnek elismerve növekedett. A szegedi zsidók nagyotakarása tehát városuk büszkesége is volt egyúttal, jó szándék, tudás és képesség egyaránt rendelkezésre állt egy kiváló épület létrehozásához. Baumhorn igényes építészeti pályázaton nyerte el a tervezés jogát. A pályázat színvonalát jelzi, hogy a rajta csak megvételt nyert pályamű, Komor Marcell és Jakab Dezső munkája, megépítve a régi Magyarország talán legszebb szecessziós temploma: a szabadkai zsinagóga. A szegedi templom csak egész kevéssé nyújtott, hatásában centrális templom. Kis kiülésű rizalitokkal megmozgatott kubus, magas oromzatokkal hatásossá fonnák, tornyocskákkal gazdaggá tett homlokzattal, amelyek vonalán belül önálló testként dobra emelt a magas kupola (1. ábra)- Igen nyugodt rendszer ez, amely nagyon sok, bonyolultan egymás fölé és alá rendelt részletből áll, a Baumhorn által alkalmazott formanyelvnek valóságos doktori disszertációja. Az épület belsejében (2. ábra) a négy karcsú oszlop hordozza a belső, üvegfedésű kupolát, s ez a nagyon világos középtér olyan nyugodt, olyan méltóságteljes térhatású, hogy ugyanilyennek mutatja a hozzákapcsolódó melléktereket is, amelyek valójában sokszorosan egymás alá rendeltek, s igen rafináltan formáltak.