F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

KIÁLLÍTÁS - Dávid Ferenc: Baumann Lipót építész 1860-1932. Kiállítás a Magyar Zsidó Múzeumban

A szegedi zsinagógában Baumhorn a vasszerkezetek adta tágasságot a rabicboltozatokkal formálta kedve szerint, magasiskoláját nyújtotta a történeti térformák önálló használatának. Olyan tervezési mód ez, amely a történelmi építőstílusokat effektusokra bontotta, s ezeket használta fel újra, s úgy komponálta, hogy közönsége a szépséget a régire való ráismerésben találja meg. Ezt az építészeti gondolkodásmódot a huszadik század előbb kritizálta, aztán a feledésnek adta át. A szegedi zsinagóga belseje elefántcsont színű, búzavirágkék szegélyekkel, rajta aranyba foglalt tartalmas szövegekkel, a falakon és az üvegablakokon Lőw Immánuel által megfogalmazott szimbolikus ábrázolásokkal. Ezek a templomhoz és az ünnepekhez fűződő hagyományokat foglalják össze, szándékuk pedig több a díszítésnél: az épület irányait és fő formáit kívánják interpretálni, jelentéssel ellátni. Lőw Immánuel nem tudálékos, hanem tudós partnere volt mestereinek - működése a zsinagóga építésében - mutatis mutandis - Suger apát működéséhez hasonlítható, aki a St. Denis-i apátsági templom építésénél értelmezte a teológiát úgy, hogy az kora építészeti tendenciáival egyesítve azzá sűrűsödjék, amit klasszikus gótikának nevezünk. Amit együtt alkottak az főmű. Akkor is, ha nem a jövő kiindulópontja, hanem a múlt összefoglalása, mind a zsinagóga, mind az építőművészet felől tekintve. Ha megnézik a tervekben és dokumentumokban (3-7. ábra) gazdag kiállítást, Szegő György és Hadik András munkáját. Baumhorn Lipót sok műve közül ismerősebbnek tűnnek majd azok, amelyeknek formanyelve a Lechner Ödönéhez áll közel. Az összefogottabb tömegű és síkszerűbb homlokzattal bíró épületek ezek: mint a ceglédi, makói, vagy a Budapest Aréna úti zsinagógák. S látnak majd olyanokat is, amelyek megalkotásában a gyakorlott tervező alkalmazkodó képessége csodálható meg, ilyen a bérházbelsőből kialakított Budapest Csáky utcai, vagy a régi középületbe beletervezett Bethlen téri templom is. S talán lesz Önök közül aki egyetért velem, hogy megérdemli a figyelmet Baumhorn kései főműve, a gyöngyösi zsinagóga (8-9. ábra), amelyben az idős mester a korszak 8. Baumhorn Lipót: A gyöngyösi zsinagóga pályázati terve. Földszinti alaprajz. 1929. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Baumhorn-hagyaték.