F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Söptei Imre: A kőszegi temető

7. Kőszeg, temető. Christoph Johann Szép (17531835) mészáros mester klasszicista síremlékének hátoldala. 1999. Fotó: B. Benkhard Lilla 1945 után ezt a tevékenységet is államosították. Egy elég érdekes helyzet alakult ki, mert a terület a város tulajdona volt. de a kezelő egy megyei intézmény, a Vas Megyei Temetkezési Vállalat, illetve annak Kőszegi Részlege lett. Ezen az eléggé lehetetlen helyzeten 1956. júliusában, a részleg városi kezelésbe való átvételével akartak változtatni, de valami okból ezt nem tudták megvalósítani.

32 A város és a vállalat közötti viszonyt 1976-ban együttműködési megállapodással rendezték. Ennek értelmében a város fenntartóként az építési és felújítási, a vállalat kezelőként az üzemeltetési költségeket vállalta magára.

33 Kísérlet a temető értékeinek megőrzésére 1930-ban, a város művészettörténeti emlékeinek vizsgálatával már korábban is foglalkozó bencés tanár, Horváth Detre figyelt fel a temetőbeli állapotokra, amelyeket ő kisázsiainak minősített, nem a dicséret szándékával. Lehet azonban, hogy valaki figyelmeztette a régi, szép sírkövekkel való kereskedésre és ennek következtében azok pusztulására, eltűnésére. Jaross István postafelügyelővel mérték fel a régi emlékeket, és megállapították, hogy a várt 17-18. századi kövek közül szinte alig volt már néhány. A meglevők közül kilencet írásban megörökítettek az utókor számára. Ennél azonban még többet tettek! Javasolták a város vezetésének, hogy az egykori belvárosi temető helyére mentsék át az enyészettől veszélyeztetett köveket. Ott biztosabban megőrzendőnek vélték ezeket, ráadásul mintegy idegenforgalmi látványosságnak szánták őket, megvetve a tervezett múzeum alapjait is ezzel a kis gyűjteménnyel.

34 Még ebben az évben megkezdték a kövek átszállítását és felállítását,

35 amelynek eredményeként ma összesen öt kő áll a Szent Imre-templom mellett kialakított kertben, egy pedig a Szent Jakab-templom mögött. Igaz, eredetileg 21 szerepelt a tervben.

36 A későbbiek során még néhány régi emléket a temetőkápolna falánál helyeztek el. így Johann von Guerard 1859-ben 82 éves korában elhunyt nyugalmazott lovaskapitány és Paul Lenauer (1799-1847) kamarai tisztviselő, városi polgár és felesége szépen