F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Söptei Imre: A kőszegi temető

3. Kőszeg, temető. Kőszeg kataszteri térképe (Franz Flögl), 1857. Részlet. Vas Megyei Levéltár. Szombathely. Térképtár. T/14. külvároson belül, az akkori Rohonci (ma Temető utca) bal oldalán, telket ajánlott fel erre a célra.

4 Ezen, a Szent János-kápolnával átellenes területen temetkeztek néhány évtizedig a polgárok. Ennek a temetőnek kerítést is építettek, amelyet 1661-ben, jóval a temető bezárása után, amikor azt már „o Temetőnek" nevezték, kőből megújították. A városbíró előterjesztésében kegyeleti okokra hivatkozott, mondván: „mixel az egész Városnak réghi, jámbor Elei jobbára ott feküsznek.. ."s Ugyanakkor a temetkezés helyének a belvárosból történő kitelepítéséhez hozzájárulhatott a városokban ekkoriban megjelenő igény is, amely egyrészt a járványügyi okokra, másrészt a protestánsok vallási felfogására vezethető vissza.

6 Talán ugyanezen okok miatt az 1630-as években új helyet kerestek. 1632-ből maradt ránk egy jegyzőkönyvi bejegyzés, amely szerint a város vezetői meglátogatták az új temetőt. Ekkor határoztak a bekerítéséről is, amelyhez az ott megjelent urak segítségét kérték.

7 Az új területet városi tulajdonon jelölték ki. amelyet a plébánia kezelésébe adtak át.

8 A terveknek megfelelően be is kerítették, de nem teljesen. Még ebben a században fatornyos, kőből épült szentélyt is emeltek, amelynek kőből faragott szószéke és harangja is volt. Ez valamikor a század közepe táján épülhetett, mert az 1697-es vizitáció jegyzőkönyve szerint már romladozó állapotban volt.

9