F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Söptei Imre: A kőszegi temető

4. Kőszeg, temető. Franz von Stettner (11810) klasszicista síremléke. 1999. Fotó: B. Benkhard Lilla A 18. század első feléig három te­mető volt egyszerre a városban. Szin­te biztos, hogy a belvárosban nem fe­jezték be azonnal a temetkezést, az ott sírhellyel rendelkező családok még használhatták egy ideig. Erre mutat az is, hogy az említett látogatás jegyző­könyve még szinte működőként írta le. Az eltelt mintegy 80 év alatt tehát nem számolták fel. Területét is ponto­san meghatározták. A Szent Imre­templom északi oldalán helyezkedett el: az idősebb Szt. Jakab apostol templomának vízlefolyójáig terül el úgy, hogy egyenes oldala a térig nyú­lik, itt kelet felé fordul, a falazott ka­puved zárul és az északi részekig emel­kedik". Megemlítették tehát a falazott kerítésben levő kapuját, valamint az ősi időkből származó kápolnáját (Szent Erzsébet-kápolna), külön kiemelve a kápolna mellett épített, az elhunytak ma­radványainak elhelyezésére szolgáló csontházat (os szári um). 10 Külön lehetne szólni még a Szent Jakab- és a Szent Imre-templom alatt kiépített kriptákról, amelyeknek lejáratát 1842-ben közegészségügyi okból befalazták, végleg véget vetve a belvárosi temetkezéseknek. 11 A külvárosi ó temetőről 1724-ből van még adatunk, ami mutatja, hogy kegyeleti okokból még őrizték. Ekkor kezdődött meg közvetlen környékének parcellázása, majd a későbbiek során magát a temető területét is beépítették. 12 A kápolna története A 18. század közepén tartott vizitáció leírása már nem említi sem a belvárosi, sem az ó temetőt. Ugyanakkor részletes leírást ad a mai területen fekvő temetőről és főleg an­nak 1748-ban, a plébánia pénztárának költségén emelt, Szent Kereszt tiszteletére szen­telt kápolnájáról (1. ábra). 13 Az építés ezen dátumát a városi jegyzőkönyv is megerő­síti, amikor is a „templom atyja" kérésére a tetőszerkezethez szükséges fa kitermelé­sére adott engedélyt a tanács. 14 Az tehát biztosra vehető, hogy ha a kápolnán látható évszámnak megfelelően 1747-ben indult el az építkezés, a befejezés átnyúlt a követke­ző évre és ennek megfelelően a felszentelésre sem kerülhetett korábban sor.

Next

/
Thumbnails
Contents