F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Galacsik Zsolt: Adatok a szécsényi Szentháromság-szobor történetéhez

drága. Indítványozza (Ruzsonyi Jenő pénztáros), hogy keressük fel írásban br. Orosdy Fülöpné képviselőnket azzal a kéréssel, hogy állítsa helyre a Szentháromság szobrát és javítássá ki a kápolnát."

14 Az elképzelés gondolata nem lebecsülendő abból a szempontból, hogy a bárónőt felkeresték kérelmükkel, mivel önerőből az egyházközség csak nagy áldozatok árán tudta volna helyreállíttatni. Ugyanakkor minden bizonnyal a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást választották volna abban az esetben, ha nem fordulnak a bárónőhöz. Tekintettel arra, hogy Orosdyné a szécsényi kerületnek lett a képviselője (1931-1936) keresztényszociális programmal.

15 Az egyházközség a decemberi ülést követően nem azonnal küldte el megkereső levelét, hanem csak 1933. március 9-e után. Ekkor ülésezett újból a testület és „a tanács a br. Orosdy Fülöpnéhez intézendő kérvénnyel foglalkozik, amelyben a tanács kéri a Szt. Háromság-szobrát állítaná helyre. A kérvényt a tanácstagok írják alá."

16 Sajnos a kérvény szövegét, valamint a kapott választ nem ismerjük. Az bizonyos, hogy a kápolna helyreállítását már nem forszírozzák. Ennek okát nem sikerült megtudni, elképzelhető, hogy a hívek adakozásából helyrehozták. A plébánia levéltárában az üggyel kapcsolatos további levelezés megmaradt, s ebből tudjuk részletesen rekonstruálni az eseményeket, hogy valójában mi is történt a szobor helyreállítását illetően.

17 A legfontosabb feladatok egyikének tartották, hogy megfelelő egyént találjanak, aki méltóképpen fogja elvégezni a helyreállítást. Ennek személyét a budapesti lakosú Branczeiz János okleveles tervező és szobrászművészben találták meg. A művész szeptember 5-én értesítette Kiefer Szilvér pátert, a kolostor házfőnökét (és egyben plébánost is), hogy „a szobor ügyében a legnagyobb készséggel 3. Szécsény, Szent Miklós tér. Szentháromság-szobor, 1761. Képeslap (Glattstein Adolf), 1900-1910.