F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Galacsik Zsolt: Adatok a szécsényi Szentháromság-szobor történetéhez

2. Szécsény, Szent Miklós tér. Szentháromság-szobor, 1934. 1999. Fotó: F. Mentényi Klára Domus már 1931-ben feljegyzi, hogy „a templom mögött elhúzódó terület forgatása közben régi falak fundamentumára akadtunk, valószínűleg várfalak voltak, meghagytuk őket."

10 Emiatt talán még jelentősebb az 1932-ben történt feljegyzés: „Szeptember 4-én érkezett Szőnyi Ottó pápai kamarás a Műemlékek Orsz. Biz. megbízásából zárdánkba. Ugyanis sekrestyénk tatarozása közben a régi vakolat alatt freskók nyomára akadtunk, s miután sekrestyénk régiség, az Orsz. Műemlékek Bizottságának is van beleszólása a tatarozásba. Megnézte a talált képtöredékeket, de semmi értéket nem tulajdonított nekik s így újból bevakoltuk."

11 A valóságban Szőnyi Ottó már nem láthatta a falképeket, mert mire a helyszínre érkezett, azokat már bevakolták. Annyi mindenesetre biztos, hogy nem tartotta értékteleneknek őket.

12 (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az ezzel kapcsolatos részletes jelentés megtalálható és ez tartalmazza a megtalálás pontos helyét, valamint azt, hogy a freskók különböző szenteket ábrázolnak. 1932 óta feltáratlan, érdemes lenne az elkövetkező időkben megkutatni a sekrestye falait.) Az 1932-es jubileum évében a figyelem kiterjedt a templom területén kívül eső egyházi jellegű épületekre is. Az egyházközösségi tanács augusztus 10-én tárgyalta „a Szentháromság szobor és az Orbán kápolna siralmas állapotát." Határozatot hoztak arról, hogy meg kell érdeklődni, mennyiért lehetne ezeket helyrehozni és „új szobrot állítani".

13 Tehát már ekkor felvetődött, hogy új szobrokat kell a régiek helyébe állítani. Az Orbán kápolnáról annyit kell megjegyezni, mivel a kettő restaurálását szinte együtt kezdték el, hogy ezt a kápolnát a 18. században állították Szécsény határában a szőlősgazdák. Később a mellette létesült téglagyár és az üzem vezetősége politikai okokból 1958-ban leromboltatta. Az egyházközség elhatározását tett is követte, ugyanis a december 28-án tartott ülésükön újra tárgyalták az alábbi elhatározással az ügyet: „szégyen Szécsényre nézve a Szentháromság szobrának rossz állapota és az Orbán kápolna roskadozó állapota. A Szentháromság szobrát ki sem lehet javítani, annyira megrongálódott, új pedig roppant