F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A kandallófűtés vázlatos története

Kerete az alaptól eltérő színű ornamentikával és a falfestésen is látható nőalakokkal díszített. A felette lévő tükörkeret a kompozíció szerves része. Az 1840-es évek legelején Bécsből hozták a pesti Károlyi-palota kandallóit

66 ( 15. ábra). Díszítésükön a klasszicista elem uralkodik, de már neobarokk elemek is megjelennek. A díszteremben lévő darabon a régi szokás visszatér, a család címere kerül középre. Az ezután következő historizáló stílus idején a kandallók száma ugrásszerűen megnő. Igaz, bár zömmel működőképesek, ekkor már a díszítés az igazi céljuk. A királyi palota Mátyás-termében egy fából készült neoreneszánsz kandalló (16. ábra) keretelésébe márványinkrusztációt építettek be.

67 Használhatóságát a légjáratok igazolják, de a teremhez viszonyított kis mérete egyértelműen díszítő mivoltát mutatja. A trónteremben a fal előtt álló márvány kandalló oldalán és felette is voltak légnyílások.

68 Azt, hogy ezek a kandalló által felmelegített levegő, vagy a légfűtés meleg levegője számára készültek-e, a megmaradt fénykép alapján ma már nem lehet megállapítani, mert a kandallót sajnos elbontották. A korábbi korok kandallóinak újraálmodása jellemző volt erre a korszakra. Monumentális kandallócsodát terveztek román stílusban a királyi palota Szent István-terme számára.

69 Az senkit sem zavart, hogy ilyen kandallónak híre-nyoma sincs Magyarországon! (Az viszont komolyabb megcsúfolása volt a kandallónak, amikor műfát vagy fűtőtestet helyeztek bele. Ilyenre sajnos több példa is ismert.) A kandalló a szecesszió idején ismét hangulati elemmé vált. Kandallósarkokat készítettek, beépített ülőhelyekkel. Kós Károlynak,

70 Thoroezkai Wigand Edének

71 kivitelezésre került néhány magyaros kandallóterve. A Budapest, V. Arany János utca lóban a szecessziós márványkandalló (17. ábra) tükörrel, padokkal egybeépített keretelést kapott.

72 Szép kandallókeretet készített üvegmozaikból Róth Miksa,

73 fajanszból a pécsi Zsolnai gyár. A 20-as években a „kozmabarokk" virágzott és a lakások díszítésére néhány monumentálisan nehézkes kandallót készítettek.

74 A 30-as években az egyszerű, modern kandallók mellett a gazdag rétegek kedvelt neobarokk stílusában számtalan díszkandalló készült, amelyeket a kandalló használatához ténylegesen szükséges tárgyakkal is felszereltek a hatás növelése érdekében. Ilyenek voltak a tűzbakok, amelyek a fahasábokat tartották. Ezeket lemből készítették, egyszerűbb esetekben vasból, a díszesebbeket tűzaranyozott bronzból. Mindig a kor uralkodó iparművészeti stílusát tükrözték.

75 A hát- és oldalfalak a tűz miatt könnyen tönkrementek, ide öntöttvas lemezeket helyeztek, amelyek nemcsak védtek, hanem díszítettek is. A tűz meggyújtásához, életben tartásához fújtatót használtak. A piszkavas és a csipesz a széthulló parázs elrendezéséhez kellett, a hamuseprő és a lapát a kandalló környezetének rendbentartásához. Ezeket gyakran egy állványon együtt helyezték el, s azonos formai kiképzés volt jellemző rájuk. A tüzelőanyag tároláshoz díszes ládákat, szén- és fatartókat készítettek. A kandallót a föléje akasztott képpel, stukkóval hangsúlyozták. A 18. század elején Franciaországban a kandalló fölött a tükör lett általános, mivel ha azt bepiszkította a kicsapó füst, könnyen tisztítható volt, és a szoba térhatását is előnyösen befolyásolta.