F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A cserépkályha a barokk és késő barokk időszakban

12. Eger, Líceum. Magner Károly kályhásmester kályhái, 1775-1778. azonban nem a holicsi manufaktúrában, hanem kisüzemben készültek. Magner Károly győri kályhásmester például üzemét technikailag és művészileg olyan magas szintre fejlesztette, hogy 1775 és 78 között negyven kályhát szállított az egri líceum (12. ábra) számára.

52 1740 körül Fertőrákosra, a püspöki nyaralóba is készített kályhákat. Ezek között zöldmázas, füstjáratos kályha is volt, amely az első ilyen típusú és mesterhez is köthető darab Magyarországon. Az egri kályhák megrendelője Fellner Jakab volt.

53 Feltételezhető, hogy a kályhákhoz mintalapot is készített. A kályhákért Magner összesen 1620 rajnai forintot és 49 krajcárt kapott. Aruk 23 és 70 forint között mozgott. Szállításuk Pestig a Dunán, onnan szekéren történt. Saját legényei állították fel, napidíjuk 24 krajcár volt és 8 garast kaptak élelemre.

54 Ezek a kályhák 40 forintos átlagárukkal lényegesen olcsóbbak voltak, mint a fertődi 67 forintosak. Az egri példányokból napjainkra több is megmaradt. Három méter körüli magasak, lábakon állnak, színük fehér vagy zöld. Zömökebbek, merevebbek a fertődi kályháknál, díszítésük sem annyira nagyvonalú, néhol még rokokó elemeket is alkalmaztak. Felépítésük sok hasonlóságot mutat, a sablon használata feltételezhető. A század végére a hengeressé vált tűztér elkezd nőni, a felépítmény magassága viszont zsugorodik. Először a két rész még majdnem egyforma magas, szélességük kö-