F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Váli István Csaba: A cserépkályha a barokk és késő barokk időszakban

zel azonos, mint a fertődi zeneterem kályháján,

55 majd a tűztér elválasztása csak jelképes lesz, ezt a nagytétényi kastélymúzeum egyik kályhájánál

56 láthatjuk. A következő fejlődési szakaszban a tűztér kályhaméretűvé nő, a felépítmény pedig dekorációvá zsugorodik. A 18. század legvégéről való a nagytétényi kastélymúzeumnak az a kályhája, amely már teljesen henger alakú, díszítése viszont még késő barokk jellegű.

57 Ez a tömegformálás már a 19. század első felének kályháinál tipikus, de a nagy fűtőfelületre való tekintettel a lábakra állítást gyakran elhagyják. A 19. század második fele a cserépkályha készítésben változást nem hozott, ismételték a korábban kialakult típusokat, mint az iparművészet és építészet területén máshol is. Ebben az időszakban a gyári előállítás került előtérbe, a díszkályhákat is tömegesen gyártották. Jelentős változás következett be viszont a kályha belsejének felépítésében. A jó huzatú 16x16 cm-es belméretű kémények lehetővé tették, hogy a kályha füstjáratos kialakítású legyen, ami általánossá is vált. (A svéd kályhákkal bizonyítható ez, mivel azok füstjárattal készült elemekből álltak. Ez a típus a 19. század közepén terjedt el.) A megoldás energiatakarékos volt, amit a fűtött helyiségek számának növekedése és a helyiségek hőfokának kívánt emelése is indokolttá tett. A 20. században a központi fűtés és a gázfűtés erősen háttérbe szorította az egyedi kályhafűtést. A még fellelhető díszkályhák 1920 előtti darabjai valójában egyedi védelmet érdemelnének, mert számuk rendkívüli mértékben megfogyatkozott. JEGYZETEK 1. Franz, Rosemari: Der Kachelofen. Graz, 1969. 2. Alte salzburger Hafnerkunst. AG für Elektrizitatwissenschaft. Salzburg, 1979. 1. ábra 3. Gebhard, Torsten: Der Kachelofen Callwey. München, 1980. 265. ábra 4. OMvH Tervtár, ltsz. 32962. 5. Magántulajdon 6. Voit Pál: Régi magyar otthonok. Budapest é.n. [1943] 82. 7. Voit i. m. 2. kiadás, 184. 8. Ausztriai ösztöndíjas tanulmányúton tett megfigyelés; Dehio: Handbuch, Burgerland. Bearbeitet von A. Schmeller-Kitt. (Zweite, verbesserte Auflage) Wien, 1980. 98. 9. Ausztriai ösztöndíjas tanulmányúton tett megfigyelés: Dehio i. m. 43-44. 10. Tóth János: A magyar falu építőművészete. Szombathely, 1945. 214. kép 11. Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon I. Budapest Régiségei XVIII. (1958) 211278.; Magyarországi művészet 1300-1470 körül II. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987. 645. 1927. ábra 12. Franz i. m. 484. ábra 13. Gazo, Jozef: Slovenske Muzea Pallas. Bratislava. 1975. 79. 14. Franz i. m. 483-486. ábra 15. Szabolcsi Hedvig: Magyarországi bútorművészei a 18-19. század fordulóján. Budapest, 1972. 114117. ábra 16. Ausztriai ösztöndíjas tanulmányúton tett megfigyelés; Dehio i. m. 290. 17. Ausztriai ösztöndíjas tanulmányúton tett megfigyelés; Dehio i. m. 77. 18. Ausztriai ösztöndíjas tanulmányúton tett megfigyelés; Dehio i. m. 44. 19. Ausztriai ösztöndíjas tanulmányúton tett megfigyelés 20. Ausztriai ösztöndíjas tanulmányúton tett megfigyelés; Dehio i. m. 78.