F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1998)

MŰHELY - Somorjay Sélysette: 18. századi városi lakóépületek belső kialakítása. Funkció és dekoráció kapcsolata a lakóhelyiségekben

volt előnyben részesített motívum a faburkolatos és tapétás szobák esetében is - előbbiekben a római császárportrék, utóbbiakban az egzotikus tájképek szolgáltatták a forrást egy-egy önálló életre kelt formai elemnek, amely az idő múlásával aztán egy-egy tértípus jellemzőjévé vált. A folyamat hozzávetőlegesen az 1800-as évekig tartott. Már ezt megelőzően az 1780-as évektől tapasztalható a blondeli térértelmezéstől való eltérés. Elsősorban a térdekorációban érvényre juttatott személyes elem megjelenése révén, amely szükségképpen ellene hat az általánosító törekvéseknek. A szemléletváltás és a századfordulón illetve a 19. század elején módosuló festéstechnika következtében a falképzés ettől kezdve nem ad olyan egyértelmű támpontot a lakóterek funkciójára nézvést, mint a korábbi bő ötven év vonatkozásában. Belsőépítészeti forrásértékük mindazonáltal továbbra is jelentős marad. JEGYZETEK 1. Pécs, Széchenyi tér 7. Falkutatás: 1983, Somorjay Sélysette. A falképeket Král Éva restaurálta 1984-ben. 2. Madas József: Pécs belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978. 3. Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793-1794-ben. Németből fordította és a bevezetőt írta Berkeszi István. Budapest, 1887. Reprint: Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1988. 4. Az ajtó sem teljes egészében feltárva, sem restaurálva nem lett. Ez egyike az épülethelyreállítás hiányosságainak. A falképfeltárás mellett ezt mellékes szempontként kezelték. Funkcionális szempontnak esett áldozatul az eredeti lépcsőházi ablak. Az eset jól példázza, hogy az épületek komplex restaurálása nem magától értetődő szempont. Hogy a falkép, mint „műtárgy" egyedi elbírálás alá esett, különvált hordozójától, az épülettől, sőt a tértől is, amiben van, hiszen a megközelítésére szolgáló ajtót már nem tekintették restaurálandó felületnek. E gyakorlat eredményeképpen az intérieur egy része rekonstruáltatott, de az intérieur egésze töredék maradt. 5. Gyöngyös, Fő tér 10. Falkutatás: Juan Cabello, Feld István, László Csaba, Somorjay Sélysette, 1986. 6. OL Orczy család levéltára. Varia regestrata. Idézi: Voit Púi: Heves megye műemlékei III. Budapest, 1978. 118. 7. Mindenekelőtt: Jacques-François Blondel: De la Distribution des maisons de plaisance et de la décoration dés édifices en général. Paris, 1737-1738. 8. A díszteremben például a számos szék és egyéb egyértelműen ebédlőre utaló bútordarab mellett megemlítenek egy mennyezetes ágyat is. A különféle lakófunkciók ilyen típusú keveredése 1777ben már igencsak archaikus vonásnak tekinthető. 9. Győr, Liszt Ferenc u. 20. Falkutatás: Dávid Ferenc. Somorjay Sélysette, 1981. 10. Somorjay Sélysette: 18. századi festett szobabelsők - kutatási feladatok. Művészettörténeti Értesítő 37. (1988) 3-4. 11. Győr, Kazinczy u. 20. Falkutatás: Somorjay Sélysette, 1982. 12. Megyei Levéltár, Győr, Inventárium. fol. 138-167. 13. Sopron Fő tér 6. D. Askercz Éva: Sopron, Fabricius-ház. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, 1986. 14. Pécs, Munkácsy u. 8. Falkutatás: Somorjay Sélysette, 1981. Elpusztult.