F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Vida Tivadar-Máthé Géza: Árpád-kori faragványegyüttes feltárása és bemutatása Külsővaton

lop fejezetek kizárólag ornamentális díszítését. Mindkét csoport többnyire 12. századi analógiák alapján határozható meg, de egyes párhuzamok a 13. század eleji keltezést is megengedik. Nem lehet véletlen az sem, hogy az egyetlen megmaradt elszedett csúcsíves ablakív éppen az egyik oldal leveles, palmettás ikerfejezet levágott sarkú fejlemezéhez illeszkedik, még ha annak alapmotívuma legjobban egy 12. századi párhuzam alapján értelmezhető is. A megfogalmazott kronológiai ellentmondás azonban csak látszólagos, hiszen egy falusi templom esetében nem várhatjuk el a korszak uralkodó stílusirányzataihoz, divatjaihoz minden tekintetben igazodó, azt másoló alkotásokat. Sokkal inkább gondolhatunk arra, hogy a Külsővaton előkerült köveket faragó mester vagy mesterek szabadon felhasználva különböző helyeken, különböző korú emlékek tanulmányozása során szerzett tapasztalataikat, igyekeztek önálló, egyedi alkotásokat létrehozni. Ez a jelenség egyben magyarázza a részleteiben hol archaizáló, hol a korstílushoz igazodó vidéki épületplasztikai alkotások rendkívüli változatosságát is. A felsorolt párhuzamok (11. ábra) alapján az ember- és állatfős kockafejezeteket valamint a növényi mintás ikerfejezeteket a 12. század végére - 13. elejére keltezhetjük. Ennek a keltezésnek nem mondanak ellent a magas attikai kiképzésű, sarokleveles ikerlábazatok sem, melyeknek közvetlen formai párhuzama a nagykapornaki bencés apátság templomából ismert.

36 A faragványok származása A külsővati leletegyüttest faragásának igényessége kiemeli a falusi templomokra jellemző, átlagos színvonalú épületszobrászati alkotások közül. Olyan templom részei lehettek, ahol az építtetőnek módjában állott az átlagosnál tehetségesebb mester kiválasztása és megfizetése. Ilyen építtetőre vonatkozó adatok azonban jelen ismereteink szerint az Árpád-korból Külsővattai kapcsolatban nem maradtak fenn. A 18. századi források pedig nem egyértelműen tájékoztatnak a középkori templom alapításáról és a 18. század végén újjáépített templom köveinek származásáról. Tudjuk, hogy a templom mai formáját a 18. század végén, 1793-96 közötti újjáépítése során nyerte (12. ábra), melyhez felhasználták az ősi vati templom és a környék pusztatemplomainak köveit. Koppány Tibor úgy vélte, hogy a „templom tornya és hajója valószínűleg még középkori eredetű".

37 Körmendy Kinga és Körmendy József tisztázták, hogy a templom 1793-94-ben az eredeti (tehát a középkori) alapjain épült újjá, mert Zsolnai Dávid vikárius anyagi fedezet hiányában nem engedélyezett semmiféle bővítést.

38 Nem véletlen tehát, ha a mai templom hajójának (11x12 m) és tornyának méretei (4x4 m), tömegarányai közel állnak az Árpád-kori falusi templomokra jellemző adatokhoz. Simonfi Szolán külsővati plébános 1798-ban jegyezte be a külsővati első anyakönyvbe többnyire hívei elbeszélése alapján szerzett, a templom történetére vonatkozó ismereteit.

39 Simonfi feljegyzései és következtetései, melyek szerint Külsővaton II. András vagy II. Béla király alapított apátsági egyház állt volna (ecclesia abbatialis), nem bizonyítható.

40