F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MEGEMLÉKEZÉS - Kristóf Ágnes: Kulturális örökség és műemlékvédelem Szlovéniában

Kristóf Ágnes KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM SZLOVÉNIÁBAN Beszámoló az 1997. május 26-31. közötti tanulmányútról 1997 májusában abban a szerencsében volt részem, hogy Szlovéniába utazhattam kollégáimmal, F. Mentényi Klára és Barlos György művészettörténészekkel az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ Kutatási Osztályáról valamint Szatmári Klára és Jurányi Erzsébet építészekkel, területi felügyelőkkel a Műemlékfelügyeleti Igazgatóságtól. A május 26-tól 31-ig tartó 6 napos tanulmányút a Szlovén-Magyar Kulturális Egyezmény keretében jött létre, amelynek költségeit a Szlovén Kulturális Minisztérium fedezte (az utazás költségeit a résztvevők maguk állták). A program alapja a kiutazók által összeállított „lista" volt a megnézni szándékozott műemlékekről és városokról, ez egészült azután ki a szakmai szervezést és lebonyolítást végző Szlovén Műemlékvédelmi Hivatal (Uprava Republike Slovenije za Kulturno Dediscino) által javasolt és biztosított további emlékek és helyszínek megtekintésével. A szervezést és koordinálást magyar részről az OMvH Nemzetközi Együttműködési Osztálya végezte. A csoport fogadtatása rendkívül szívélyes volt, vendégül látása valamint szakmai kíváncsiságának maradéktalan kielégítése pedig igen magas színvonalon történt végig a csaknem egy hetes út során. A mind tudásával, mind emberi tulajdonságaival lenyűgöző Jovo Grobovsek igazgatóhelyettes vezetőnk és kísérőnk mellett az egyes területeken (régiókban) az ott dolgozó felelős konzervátorok mutatták be az általuk felügyelt épített kulturális örökséget. Megismertettek velünk helyreállított, helyreállítást igénylő, illetve még az előtt álló műemlékeket, kutatási stádiumban vagy éppen felújítás alatt lévő épületeket. A megérkezésünket követő délutánt, estét (és éjszakát) töltöttük a fővárosban, Ljubljanában. Itt Gojko Zupán művészettörténésszel egy rövid, de annál tartalmasabb sétán ismerkedtünk meg a római Emona néven alapított város helyén a középkorban kialakult Ljubljana máig fennmaradt alapelrendezésével és az ezen a - Várhegy és a Ljubljanica folyó közötti, valamint a folyó nyugati partján az egykori városfallal körülvett - területen a reneszánsz és a barokk korban épült épületekkel, szobrokkal (1. ábra). Érdekes volt megfigyelni továbbá a szlovén modern építészet úttörőinek, de különösen Joze Plecniknek az épített környezetet formáló hatását. A legtöbbet a fővárosban, de máshol, az ország egész területén alkotó építész (műemlékhelyreállító, városrendező, épület-, híd- (2. ábra), és bútortervező, belsőépítész ...) keze nyoma hol itt, hol ott tűnt fel valami egészen sajátos arculatot biztosítva - a ba-