F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

SZEMLE - Michael Goer: Baranya megyei sváb házak

dasági részhez kapcsolódik (2. ábra). Az istállók, a pajta részben önálló építményként állnak, az utolsó a főépülethez sarokcsatlakozással is kapcsolódhatott. A lakóépületnél az alaptípus egy három osztású épület (3. ábra). A bejárattól nyíló középső helyiség eredetileg a konyha, amely előtt egy pitvar húzódik, onnan jobbra és balra egy-egy helyiségbe lehet jutni, a szobába és a kamrába, az utóbbi szintén fűthető és másik szobaként volt használható. Utóbb egy másodlagos, általában későbbi építésű konyha - a gazdasági részhez kapcsolódó ún. „nyári konyha" -, vette át az egyedüli konyhai funkciót, aminek következtében az eredeti konyhát egy újabb lakóhelyiségként lehetett használni. Az épülethez kapcsolódó gazdasági helyiségek a udvarról közelíthetők meg, gyümölcstárolóként, présházként stb. szolgáltak. Az újabb épületeknél enfiládszerű belső kialakítás figyelhető meg. Ennél a hosszan elnyúló háznál rendszerint található egy hangsúlyos, udvari ereszkiugrás. Ebből fejlődött ki a későbbi épületeknél a ma sok helyen látható tornác. Az udvaron a fenti főépületek mellett még kisebb épületek is találhatók, mint pl. disznó- és tyúkólak, füstölőház, kukoricagóré, kút stb. A borvidéken szükséges présház gyakran pincével összekötve vagy az udvaron van, esetleg az ún. pincesoron, a falu szélén található. Püspöklak, a „szűk falu" felmérése A szerző oktatói tevékenysége keretén belül a stuttgarti egyetem Művészettörténeti Intézetében támadt az ötlet, hogy „egy példaértékű település részletes analízisét" a hallgatókkal együtt megvalósítsa. 1995 nyári szemeszterén egy előkészítő gyakorlat 5. Püspöklak, Flórián utca 54. Utcai és udvari homlokzat. Fotó: Michael Goer