F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

SZEMLE - Michael Goer: Baranya megyei sváb házak

6. Püspöklak, Flórián utca 54. Finoman megmunkált fa tornác-oszlop. Fotó: Michael Goer után szeptember 16-30. között Geresdlak községben Bayer úrral közösen egy kihelyezett szemináriumot szerveztünk. Magyar oldalról Szigetváry professzor és a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola hallgatói vettek részt a munkában. Az elhelyezés és az ellátás a helyszínen családoknál volt biztosítva, kiváló vendéglátó hangulatban. A falu közösségi házát az ügy mellett elkötelezett polgármester, Kiss úr, munkateremként bocsátotta rendelkezésünkre. A mai Geresdlak község 1968. július 1-én Püspöklak, Geresd és Kisgeresd egyesítéséből alakult. Hengl Ferdinánd vizsgálata az 1688-1752 közötti Püspöklakról - akkoriban Laknak nevezték - az alábbi adatokat tárta fel: 1687ben törökök által uralt települést a bécsi Udvari Kamara vette birtokba, egy évvel később azonban a pécsváradi apátsághoz tartozott. Egy 1690-ből származó haszonbérleti szerződés szerint három ház maradt meg szabadon. A településre 1711-1713 között szerbek (rácok) költöztek. 1720-ban a termékeny szántóföldeket két vetésforgóra osztották fel, a részben dombos falu rendelkezett néhány szőlőskert felett, ezzel szemben az erdő az urasághoz tartozott. Egy egyházlátogatás alkalmával 1721-ben a falun kívül levő Szent Bertold-templom toronysisakján károsodást fedeztek fel. 1734-ben mutatható először ki Lakon - amely akkor már a pécsi püspök javaihoz tartozott - az első német telepesek megjelenése. A fuldai hercegségből származó telepesek 1737-ben már a település lakosságának többségét alkották. Lakon 1752-ben 58 tiszta német család lakott. A vizsgált terület részletes analízise Püspöklak történelmi magját érintette. A „szűk falu" észak-déli irányban húzódik, egy patak által kísért völgytelepülés, a löszös dombvidéken (4. ábra). Az egyenes főutcás szerkezet 52 telkével a 19. századi tűzvészre emlékeztet, aminek méretéről eddig semmi konkrétumot nem lehetett megtudni, a „Flórian utca" nevének kivételével. Tudományos és gyakorlati vezetés mellett kilenc német és nyolc magyar hallgató - négy vegyes csoportban - az összes