F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

SZEMLE - Óbuda évszázadai (Kerny Terézia)

10. Például: Gál Éva: Az óbudai Zichy uradalom a Zichyek földesurasága 1659-1766 alatt. Budapest, 1988.; Gál Éva: Képek Óbuda múltjából. Kiállítás Óbuda újratelepülésének 300. évfordulójára. [Budapest, 1988.] 11. Magyar Országos Levéltár, Delineationes Aedilium Fasc. 2. No. 170; 171; 176; 182; 183; 184;Fasc. 3. No. 208; 224; Fasc, 6. No. 576; 577. 12. Ruffy Péter: Óbudai kocsmák dicsérete. Hírlap, 1948. III. 23. 5. 13. MOL, Delineationes Aedilium, Fas. 2. No. 182. (1774) 14. Krause Istvánné, szül. Maschek Róza (1897-1980) közlése, 1976. 15. Részletes elemzése ugyancsak tőle: Létay Miklós: Óbuda parasztpolgársága 1848-1945. In. Tanulmányok Óbuda történetéből, i. m. III. 103-153. 16. Endrei Walter: Agostino Mazzocato (Treviso 1715 - Óbuda 1814). Textil és Ruhaipari Múzeum Évkönyve, 6. 1987. 15-30. 17. Sisa József: Az óbudai selyemgombolyító. Építés-és Építészettudomány XVII. (1985) 381-396. 18. Például: Kossalka János: Jelentés az óbudai Duna-híd tervezéséről. Kézirat. Budapest, 1934; Kossalka János: Véleményes javaslat az óbudai Dunahíd tervezése tárgyában. Kézirat. Budapest, 1934. 19. A III. kerület két világháború közötti épületeiről: Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Művészeti emlékek. Budapest, 1995. 164-171. 20. A kiscelli kegyszoborról v.o. Szilárdfy Zoltán - Tüskés Gábor - Knapp Éva: Barokk kori kisgrafikai ábrázolások magyarországi búcsújáróhelyekről. (Fontes et Studia 5.) Budapest, 1987. 126.; Kat. 244-247; Szilárdfy Zoltán: Magyarországi kegyképek és-szobrok tipológiája és jelentése. In. Bálint Sándor - Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Budapest, 1994. 339. A Szent Péter-Pál napi búcsújárás irodalmának fölsorolása: Budapest történetének bibliográfiája. I. Altalános rész - A legrégibb időktől 1686-ig. Szerk.: Berza László. Budapest, 1967. 455. 21. Horánszky Nándor: Schoen Arnold munkássága. Ars Hungarica VII. (1979) 75-88. 22. A templom leírása, más óbudai egyházi építményekkel együtt egy nagyobb topografikus jellegű gyűjtésében található. Schoen Arnold: Budapest egyházi, felekezeti építményeinek törzskönyve. III. Kézirat, H. n. (Budapest), 1932-1938. Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályának Gyűjteménye, ltsz.: 68.3.2.1; 68.3.2.2. Itt köszönöm meg Holló Szilviának, hogy lehetővé tette a hagyaték tanulmányozását. Kandidátusi disszertációjának címe: Óbuda és környéke barokk kori építészetének története. Budapest, 1960. 23. Farbaky Péter: Adalékok az óbudai plébániatemplom építéstörténetéhez és mestereinek tevékenységéhez. Művészettörténeti Értesítő XXXIV. (1985) 169-178. 24. Kerny János (1919-1994) szóbeli közlése, 1983. VIII.28. 25. Többségüket Schoen Arnold dolgozta föl. Néri Szent Fülöp szobráról Szilárdfy Zoltán írt : Képeslap az 1763-as földrengésről. Egy ismeretlen Binder J. F. metszet. Tanulmányok Budapest Múltjából XXI. (1979) 348-359. 26. Képe közölve: Tanulmányok Budapest Múltjából XXI. (1979) 10. kép. (A BTM Újkori Osztályának Fényképgyűjteményében található B943/391/21. számú felvételről. Bakos Ágnes reprodukciója.) 27. Megközelíthető a Lajos utca 32. számú házból. Leírása: Budapest Műemlékei II. Szerk.: Pogány Frigyes. (Magyarország Műemléki Topográfiája VI.) Budapest, 1962. 158-159. 28. Frojimovics Kinga - Komoróczy Géza - Pusztai Viktória - Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem. I. (Hungarica Judaica 7.) Budapest, 1995. 62.96. Óbuda zsidóságának történetével egyébként Gál Éva több tanulmányában is foglalkozott, v. ö. például: Gál Éva: Adalékok az óbudai zsidók XVIII. századi történetéhez. Évkönyv (1975/1976) 101-121. Kerny Terézia