F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

SZEMLE - Michael Goer: Baranya megyei sváb házak

Michael Goer BARANYA MEGYEI SVÁB HÁZAK* Az újságolvasót bizonyára meglepi, hogy Baden-Württemberg műemlékvédelmi újságjában a magyarországi németek parasztházairól lehet olvasni. Szakmai és politikai okot is lehet kiindulási pontként megnevezni. Egy Baden-Württemberg és Magyarország között 1991-ben megkezdett kultúrcsereprogram szorgalmazta a két állam közötti együttműködés javítását a műemlékvédelem területén. Ezt a nemzetközi gondolatcserét szolgálták mostanában az alábbiak: 1994. április 15. és június 10. között „100 év a limeskutatás terén" címmel kiállítást rendeztek a magyar Műemlékvédelmi Hivatal székházában. Ennek során egy tudományos kollokviumra is sor került „Archeológiai emlékek megtartása és bemutatása Magyarországon és BadenWürttembergben" címmel. 1995 szeptemberében Reichenau szigetén „Középkori falképek konzerválása és restaurálása" címmel rendeztek kollokviumot. (Lásd Műemlékvédelmi Szemle 1966/1.) További más programok állnak előkészítés alatt. Program: a Baranya megyei svábok építéskultúrájának megőrzése A mind tudományos, mind együttműködési oldalról nagyon pozitívan alakuló kapcsolatokhoz egy újabb program kapcsolódik regionális szinten: Rem s-Murr járás és Baranya megye között partnerkapcsolat áll fenn 1991 óta. Rems-Murr járásnak 390e lakosa van, lakosságának 10%-a Magyarországról visszatelepült német. Baranya megye 420e lakosából 60-70e magyarországi német. Néhány faluban ez az arány megközelíti a 90%-ot. 1526-tól 1686-ig Magyarország jelentős része török uralom alatt volt. A legújabb ismeretek szerint a városokban a pusztítás foka alacsonyabb volt, az elnéptelenedés inkább a vidéki területekre voltjellemző. Az újjáépítés során a Habsburg birodalom jelentősen támogatta a német családok tervszerű betelepítését. Az építkezéseket nagyvonalúan segítette, valamint egy meghatározott időre adómentességet is biztosított. 1723 és 1787 között három lépcsőben telepedtek át „svábok" a dél-kelet európai területekre. 1897-ben magyarosították a német helységneveket. 1945-ben a magyar kormány elhatározta a magyarországi németek Németországba való visszatelepítését. Az 1950-ben a német kisebbség és a velük hasonló helyzetbe hozott más népcsoportok részére adott amnesztia ellenére a kivándorlási politika következtében 1964-ig 187e magyarországi német hagyta el az országot és telepedett le a NSZKban, 115 ezren közülük Baden-Württembergben. * Az eredetileg a „Denkmalpflege in Baden-Württenberg" című folyóirat 1996. évi 4. számában megjelent cikk szerkesztett változata. Fordította: Horváth Edina.