F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

SZEMLE - Óbuda évszázadai (Kerny Terézia)

(8. ábra). Kár, hogy a részletes összefoglalást nem itt olvashatjuk, hanem a könyvvel szinte egy időben megjelent A zsidó Budapest című gyűjteményben.

28 Tovább tallózva a Műemlékvédelmi Szemle olvasóit is érdeklő témaköröknél, föltétlenül meg kell emlékezni Szegner László Óbuda-Újlak revitalizációja (477496.) című kitűnő beszámolójáról, arról a kísérletről, amely a régi épületek lebontásával, illetőleg újraépítésével megpróbálja visszaállítani a városrész „Grinzing" hangulatát. A szándék dicséretes, a megvalósítás jónak mondható, nagy baj viszont, hogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntötték, mert olyan házak is áldozatul estek a bontásoknak, amelyeket még helyre lehetett volna állítani (9. ábra). Csak abban reménykedhetünk, hogy Újlaknak a II. kerülethez tartozó, helyi védettségű épületei elkerülik mindezt (10. ábra). Itt jegyzem meg, hogy számomra fölfoghatatlannak tűnik, hogy a tanulmányok miért álltak meg a mai közigazgatási határnál, a Szépvölgyi útnál, hiszen Újlak történetét képtelenség bemutatni így. A Függelékben statisztikai adatok, hasznos információk találhatók a III. kerület lakosságáról, gyárairól, műemléki és városképi jelentőségű épületeiről, köztéri szobrairól, emléktábláiról, múzeumairól és kiállítóhelyeiről (529-592.). A tanulmányokat végigböngészve összességében elmondhatjuk, hogy jó válogatást vehet kezébe az olvasó, még ha nem is a címben jelzett, topográfiailag szűkebben lehatárolható Óbudáról írt a szerzők zöme. Remélem, hogy a szerkesztőknek, Kiss Csongornak és Mocsy Ferencnek a bevezetőjükben megfogalmazott óhaja minnél hamarabb valóra válik egy második, javított kiadás vagy egy újabb kötet megjelentetésével. JEGYZETEK 1. Tanulmányok Óbuda történetéből. Szerk.: Kaba Melinda-Kecskés József, Budapest, 1990. 2. Például a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában, vagy az OMvH Könyvtárának Rómer Flóris-hagyatékában (XVIII., LI., LUI., LIV., LV., LVI. utijegyzőkönyvek). A XVIII. jegyzőkönyvből néhány lapot Póczy Klára közölt: Rómer-Aquincum romjaiért. Műemlékvédelem XXXII. (1988) 205208. 3. A témáról összefoglalóan v. ö. Ritoókné Szalay Ágnes: Római föliratok gyűjtői Pannóniában. In. Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Szerk.: Mikó Árpád - Takács Imre, Budapest, 1994. 318-330. 4. Válogatott irodalma: Réső Ensel Sándor: Árpád sírja. Pest, 1860; ifj. Réső Ensel Sándor: Árpád sírja. Pest, 1862; Havas Sándor: Fehéregyház és Árpád sírja. Archaeologiai Értesítő U. f. III. (1883) 163-175.; Wekerle László: Alba -Maria mint Árpád sírja. Budapest, 1885; Wekerle László: Árpád sírja kimutatva az óbudai Viktória téglagyár telkén megtalált Fehéregyház szentélyében. Budapest, é. n; Vértessy György .Árpád sírja kérdésének újszerű megközelítése. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Fol. Hung. 3460. 5. Kiss Károly: Hol van Árpád sírja. In. Ebek harmincadján. Budapest, 1982. 188-193. 6. Árpád kori kőfaragványok. Katalógus. Szerk.: Marosi Ernő - Tóth Melinda. Budapest, 1978. 129. 7. Árpád kori kőfaragványok. i. m. 133. Ujabban: Az Árpád-kor művészeti emlékei - Képes atlasz. Összeállította: Marosi Ernő -Wehli Tünde, Budapest, 1997. 34. 8. Zolnay László: Az elátkozott Buda - Buda aranykora. Budapest, 1982. 551., 554. 9. Zolnay i. m. 556-558.