F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

KIÁLLÍTÁS - Tamási Judit: A gótikától a habánokig. Kályhacsempekiállítás és –konferencia Sárospatakon

Tamási Judit A GÓTIKÁTÓL A HABÁNOKIG Kályhacsempekiállítás és -konferencia Sárospatakon Mindig üdvözlendő, ha egy tudományág - akárcsak a kutatás egy részterületén is eljut addigi eredményeinek összegzéséig, s a szintézishez méltó formát is talál. Nemrégiben a középkori és koraújkori kályhacsempék szakértői és/vagy kedvelői lehettek részesei egy ilyen összegzésnek a Sárospatakon 1996. szeptember 26-28-án A gótikától a habánokig címmel tartott tudományos tanácskozáson, valamint az e konferenciához mintegy apropóul szolgáló, azonos című kiállítás megtekintése során akár Sárospatakon, akár Tőketerebesen (Trebisov). Egy kályhacsempekiállítás már pusztán műfaja okán is méltán tarthat számot érdeklődésre, hiszen hasonló Magyarországon még nem került megrendezésre. Európa cserépkályhát használó területének más országai sem dicsekedhetnek sok ilyen jellegű vállalkozással: csupán egy-egy város - Prága 1982-ben és Köln 1988-ban állította ki monografikus igénnyel kályhacsempeleleteit. Ennél nagyobb lélegzetű, a regionális áttekintés igényével fellépő kiállításra eddig mindössze a Szlovák Nemzeti Múzeum Pozsonyi Régészeti Múzeuma vállalkozott Középkori kályhacsempék címmel 1993-ban,

1 ám az ehhez nélkülözhetetlen tudományos háttér szemmellátható hiánya következtében a nagy vállalkozás szép tárgyak rendszer nélküli halmaza, azaz tudományos szempontból torzó maradt csupán. A sárospataki-tőketerebesi kiállítás rendezői nem tűztek maguk elé nagyra törő célokat - megelégedtek a középkori Magyarország három, a kiállítás tárgya szempontjából egy egységet képező megyéje, Abaúj, Sáros és Zemplén leletanyagának bemutatásával -, ám ezt a programot hiánytalanul teljesíteni is tudták. Pedig talán nem is volt olyan egyszerű e regionális anyagbemutató megrendezése, különösen úgy, hogy a régiót átvágja egy mai országhatár, s az e határ két oldalán elterülő államok feszültségektől mentesnek éppen nem mondható viszonya adott esetben a tudományos együttműködés területén is nehézségeket támaszthatott volna. A szervezők azonban annak tudatában jártak el, hogy a középkori anyagi kultúra elterjedése nem volt tekintettel a későbbi államhatárokra. Munkájukat ugyanakkor megkönnyítette, hogy korántsem teljesen járatlan utakat kellett taposniuk. Erdemeiket nem kisebbíti az a tény, hogy a vonatkozó leletanyag magyarországi részének első monografikus igényű feldolgozására Gyuricza Anna jóvoltából már csaknem öt évvel korábban sor került.

2 Az ő kismonográfiájának megjelenése óta elsősorban Szlovákiában láttak napvilágot ezzel a kérdéskörrel foglalkozó résztanulmányok,

3 ám kutatások folytak Magyarországon is - amint ezt éppen a sárospataki konferencia új eredményeket prezentáló előadásai tanúsítják.