F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Petravich András: Város- és megyeházák a dualizmus korában

6. Debrecen, megyeháza. Régi képeslap. OMvH Magyar Építészeti Múzeum, ltsz. 95.20.69. Reprodukció: Barka Gábor ként működtek.

30 A volt kiváltságos területek betagolásával egységes megyerendszer jött létre. A változások elsősorban az új megyeszékhelyeken jártak együtt építkezésekkel, de az adminisztráció növekvő helyigénye és a városházáknál már említett eszmei-érzelmi és gazdasági tényezők a meglévőkön is sok helyütt a megyeházák átalakításához, bővítéséhez vagy újjal való felváltásához vezettek. Az 1870-es évektől az első világháborúig terjedő időszak így megyeház-építészetünk harmadik nagy korszaka lett a barokk és a klasszicizmus után. Az építkezések szinte kizárólag historizáló stílusban, barokk és reneszánsz formaelemek felhasználásával folytak. A neobarokk követelményéhez még Lechner Ödönnek is alkalmazkodnia kellett, amikor a nagyhecskereki megyeházát 1881-ben megtervezte.

31 Reneszánsz formaelemeket mutat például a késő barokkból 18761877-ben, Lederer Ede tervei alapján átépült gyulai és az 1878-ban épült, Benkó Károly által tervezett szolnoki megyeháza főhomlokzata (5. ábra).

32 1885 és 1887 között, Kiss István tervei alapján épült fel az új veszprémi megyeháza, amely az addig a veszprémi várban és Pápán megosztva működő hivataloknak adott tágasabb, reprezentatív otthont.

33 Eklektikus megyeházáink közül az egyik legjelentősebb a nyíregyházi. Nyíregyháza 1876-ban lett Szabolcs vármegye székhelye az addigi Nagykálló helyett. Az 1889. évi tervpályázatot az új székházra Alpár Ignác nyerte meg, aki a kor legtöbb megyeházát tervezte. Az 189l-l892-ben kivitelezett, hármas tagolású épület középső részébe a díszes ülésterem és az irodák kerültek, külön megközelíthető szárnyaiba a fő- és az alispáni lakás.

34