F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Petravich András: Város- és megyeházák a dualizmus korában

si vezetésnek a városok kiterjedésével és lakosságával arányosan amúgy is megnövekedett adminisztrációs feladatai. Az új feladatoknak a régi városháza már nem felelt meg. Mindemellett sok esetben motiválta az építkezéseket a magasabb státus elnyerésének célkitűzése is. Az említett három tényező a városházát a dualizmus korának egyik tipikus épületfajtájává, a századfordulós városképek meghatározó elemévé tette.

10 A kor városházája már érett épülettípus, amelynek kialakult .megoldásaitól legfeljebb a telepítési adottságok okozhatnak nagyobb eltérést. Ilyen megoldás az egyvagy kétemeletes elrendezés, a város főterére, esetleg főútvonalára néző, szimmetrikus főhomlokzat, kiugró középrizalittal, annak közepén a főbejárattal, ahonnan az igényesebb esetekben szimmetrikus díszlépcső vezet az emeleti nagyteremhez. A nagyterem mellett található az egy vagy több bizottsági terem, majd a polgármester és a többi tisztségviselő hivatali szobái. A további irodák helye is többé-kevésbé adott, logikus közlekedési rendszerre felfűzve, a nagyobb épületeknél több mellékbejárattal és lépcsőházzal. A városházák építtetői élenjárnak az új épületgépészeti és épületvillamossági berendezések és felszerelések alkalmazásában. A városházák külső és belső díszítésére nagy hangsúlyt fektettek; különösen a nagytermet és a hozzá vezető főlépcsőt emelték ki architektonikus elemekkel, törté1. Szolnok, városháza. 1885. Régi képeslap, 1901 előtt. OMvH Magyar Építészeti Múzeum, ltsz. 95.9.118. Reprodukció: Barka Gábor