F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Bozóki Lajos: Franz Anton Hillebrandt elbontott temploma az esztergomi várhegyen

JEGYZETEK 1. Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. Budapest, 1978. 202. 2. Prokopp Gyula: Barkóczy Ferenc érsek esztergomi építkezése. Művészettörténeti Értesítő, XXVI. (1977) 3. 3. Prokopp i.m. 261. 4. Prokopp i.m. 261. 5. Ehhez képest az építkezések első, valószínűleg Isidore Canevale által készített terve, illetve modellje már nem számol ezekkel a korlátozásokkal. Kelényi György: Franz Anton Hillebrandt. Budapest, 1976. 44. 6. Canevale a vár felmérése után részletrajzokat készített a Bakócz-kápolnáról, és új kupolát is tervezett az épülethez. Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz-kápolna. Budapest, 1955. 16.; Kelényi i.m. 44. 7. Prokopp i.m. 261. 8. Kelényi i.m. 45. 9. Az első ún. Hartmann-féle tervet közli Balogh Jolán i.m. 21. kép, a második tervsorozathoz lásd Mojzer Miklós: Franz Anton Hillebrandt második (elpusztult) terve az esztergomi prímási székhelyhez. Művészettörténeti Értesítő, XXXII. (1984) 255-259. Erre a publikációra Haris Andrea hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is külön köszönök. 10. Mojzer i.m. 2. kép 11. Mojzer i.m. 4. kép 12. Mojzer i.m. 255.; Prokopp i.m. 11. kép 13. Balogh i.m. 26. kép 14. Kelényi György Hillebrandt monográfiájában (i.m. 46.) feltételezi, hogy a bécsi Kriegsarchivban őrzött helyszínrajz (lásd 13. jegyzet) csak tereprendezést jelöl építkezésre történő minden utalás nélkül, és a Máthes által közölt felmérésen: Joanne Nepomuk Máthes: Veteris Arcis Strigoniensis, monumentorum ibidem Antiquitatum. Strigonii, M. D. CCC.XXVII. „n.n"-nel jelölt falak inkább középkori falmaradványok lehetnek. A 18. századi felméréseken ( pl. Andreas Krey 1756., Anton Hartmann 1767 után) azonban ez a középkori lépték szerint hatalmas épületmaradvány sehol sem szerepel, másrészről pedig az alapfal laposan ívelt kiugrása és erre merőleges falindításai sem mutatnak igazán középkori formát, (lásd még ehhez Mojzer i.m 256. Prokopp i.m. 276. és Máthes i.m. 13.) 15. Mintegy a prímási székhely kiépítését megakadályozandó. Prokopp i.m. 268. 16. Máthes i.m. 15. 17. Julius Fleischer: Das Kunstgeschichtliche Material der Geheimen Kammerzahlamtsbücher in den Staatlichen Archiven Wiens von 1705 bis 1790. Wien, 1932. 98. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy Mária Teréziának a templom megkezdett érseki székesegyház helyére történő építésével az érsekség repatriálási szándékát sikerült megakadályoznia, ugyanakkor ezt a templomot a magyarok első szent királyának védnöksége alá helyezték. Mária Terézia az ünnepélyes alkalomból még emlékérmet is veretett. Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi emlékei. Budapest, 1937. 52. 10. jegyzet. 18. DOM PIETATE AC MVNIFICIENCTIA M THERESIAE AUG REGINÁÉ APOSTOLICAE AEDES CONSTITUTA ANNO REP SA MDCCLXXI {Máthes i.m. 15.) 19. Máthes i.m. II. IV. V. tábla,; Kelényi i.m. 33., 34. kép 20. OMvH Tervtár Lux-hagyaték. Ltsz. 03727 ceruza, pausz 590x29000 mm. Ltsz. 03728 ceruza, pausz 380x320 mm, Ltsz 03729 ceruza, pausz 340x380 mm. 21. A toronycsúcson valójában a magyar korona és kettős kereszt volt. Máthes i.m. 16.; Pálinkás i.m. 1. kép. 22. Pálinkás i. m. 57.