F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Bozóki Lajos: Franz Anton Hillebrandt elbontott temploma az esztergomi várhegyen

Bozóki Lajos FRANZ ANTON HILLEBRANDT ELBONTOTT TEMPLOMA AZ ESZTERGOMI VÁRHEGYEN Az OMvH Tervtárában őrzött Lux-hagyaték katalogizálása során újabban kerültek elő azok az eddig ismeretlen rajzok, amelyeken látható templomot az esztergomi Várhegyen állt egykori Szent István-templommal azonosíthatjuk. A templom, alaprajzi elrendezése, stílusjegyei alapján Franz Anton Hillebrandt második székesegyház tervével hozható kapcsolatba, története pedig szorosan összefügg a Várhegy török háborúk utáni történetével, illetve az érsekség Esztergomba történő visszaköltözésével. Az 1683-as párkányi győztes csata után Esztergom felszabadulásával elvben megnyílt a lehetőség az érsekség visszatelepítésére. I. Lipót azonban csak nyolc évvel később, 1691. február 1-én határozta el magát, hogy az érsekújvári és az esztergomi várat tartozékaival együtt tízezer forint ellenében visszaadja Széchenyi György érseknek.

1 Tette mindezt azzal a megszorítással, hogy az érsek kötelezi magát a várak fenntartására, továbbá hozzájárul, hogy az említett várakban a császári helyőrség változatlanul bent maradjon.

2 Noha az 1723. és 1751. évi országgyűlés sürgette az érsekség visszatérését, ezt a haditanács következetesen figyelmen kívül hagyta.

3 Csak Barkóczy Ferenc beiktatása után, 1761. október 15-én kapott a katonaság parancsot, hogy minden hadifelszerelésével együtt hagyja el az esztergomi várat. A kivonulásnak az volt az ára, hogy Barkóczy írásban kötelezettséget vállalt a haditanácsnak, miszerint a vár külső védműveit teljes épségben meghagyja.

4 Ez a kötelezvény elvben nagy mértékben korlátozta Barkóczy építtetői ambícióit.

5 Barkóczy Isidore Canevale után

6 Franz Anton Hillebrandtot a magyar kamara főépítészét bízta meg „a mi új Jeruzsálemünk" megtervezésével. Hillebrandt 1763. március 10-én adta át az első tervsorozatot, melyen még a várfalak megtartásával számolt. Mária Terézia végül is 1763. augusztus 31-én járult hozzá a korlátozás feloldásához,

7 s így új terveket lehetett készíteni. Hillebrandt terve párhuzamosan született a nagyváradi püspöki palota, székesegyház és szeminárium építésével,

8 ahhoz hasonló nagyszabású építészi feladatot jelentett. Ezen a második terven ( 1. ábra) Hillebrandt a várhegy keleti erődítésfalainak lebontásával egy egységes tengelyre fűzött rendszert alakított ki. A terep adta lehetőségek miatt a székesegyház szentélyét nyugatra, főbejáratát keletre helyezte.

9 A tervezett latin kereszt alaprajzú székesegyház megnyújtott, enyhén ívelt szentélyéhez kétoldalt sekrestye, a kápolnasoros hajó északi és déli oldalához egy-egy ovális alaprajzú kápolna csatlakozik. Kéttornyos főhomlokzata lekerekített sarokrészek között konkáv felületekkel tagolt.

10 A székesegyház lábazati részét, miként a püspöki palota alsó zónáját az övpárkányig vízszintes sávozás tagolja.

11 A belsőben a kupolatér alatti négyezetben a pillérsarkokon oszlopok állnak.

12