F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1997/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1997)

MŰHELY - Bozóki Lajos: Franz Anton Hillebrandt elbontott temploma az esztergomi várhegyen

1. Esztergom, Franz Anton Hillebrandt második székesegyház terve, 1764. Mojzer Miklós: Franz Anton Hillebrandt második (elpusztult) terve az esztergomi prímási székhelyhez. Művészettörténeti Értesítő XXXII. (1984) 2. kép. Reprodukció: Hack Róbert A Barkóczy érsek által irányított nagyszabású előkészítő munkálatok nyomán 1763 és 1765 között lebontották a keleti védműveket, feltöltötték a várárkot, majd négy öllel történt szintsüllyesztés után megépítették a várhegy keleti lábáig vezető széles tereprézsűt.

13 Ugyanakkor hozzákezdtek a középkori székesegyház maradványainak bontásához, azonban mind a bontást mind az építést megakadályozta az érsek 1765 június 8-án bekövetkezett halála. A tervezett székesegyházból csak a szentély alapozása készült el.

14 Mindehhez még Barkóczy halála után nem sokkal a katonaság is visszaköltözött a várba, így a prímási székesegyház és rezidencia építése egy időre lekerült a napirendről. Az érseki központ helyett

15 ugyancsak Hillebrandt tervei alapján egy szerényebb méretű templom épült a tervezett székesegyházhoz szállított anyagból. A Szent István királynak szentelt templom alapkövét Berchtold Ferenc gróf novai püspök

16 1768. június 7-én rakta le.

17 Az építkezés a templom homlokzatán elhelyezett márványtábla tanúsága szerint 1771-ben már befejeződött.

18 Noha magából az épületből két homlokzati szobrát leszámítva egy kő sem maradt fenn, alaprajzát, tömegelrendezését ismerjük és homlokzati tagolására is van képi forrás: Máthes János idézett könyvében mind a templom alaprajzát (2. ábra), mind pedig északi nézeti (3. ábra) rajzát közli, illetve fennmaradt a Várhegy 18. század végi állapotát rögzítő rajz (4. ábra) valamint fa makett.

19 A tervezett székesegyházhoz hasonlóan nyugatolt templom görög kereszt alaprajzon épült, enyhén íves szentélye