F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: Gótika Szlovéniában

Eredeti, leválasztott falképrészlet mindössze három akadt, ezek egyike Johannes Aquila szelíd Madonnája volt Bántornyáról. A kiállítás egésze a nagyjából kronológiai rendben elhelyezett alkotások mozaikképéből nem tudott valódi egységgé összeállni, a művészettörténeti kapcsolatoknak megfelelő csoportosítás csak helyenként jelent meg valóban átütő erővel. Leginkább a szoborművek interpretálása sikerült néhány esetben. Azonnal a kezdeteknél a Solcavai Madonna Mestere szükségnevű, 1250-1280 között kimutatható szobrász Madonnái emelkedtek ki az anyagból, majd a 14. század néhány jelentős szoborműve következett. Az isztriai Koper velencei kapcsolatrendszerű szobrászatának (de ugyanígy építészetének) emlékei erősen kilógtak az egész kiállításból, tágabb isztriai, dalmáciai összefüggéseik a mai határok biztosította kb. 40 kilométernyi szlovén tengerpart „belső művészeti fejlődésével" semmiképpen nem magyarázhatók. Az egész tárlat legösszefüggőbb részét alkotta az a tíz szobormű, amely Ptujska gora (Maria Neustift) zarándoktemploma (1. ábra) és néhány más egyházi épület berendezéséhez tartozott vagy tartozik ma is. Elhelyezésüket egy nagy terem központi részén, a kapcsolatokat jól érzékelhető módon oldották meg a rendezők. Ptujska gora 14. század utolsó évtizedében alapított, legkésőbb az 1420-as években el is készült templomának építészete a prágai Parler-kör közvetlen hatását mutatja, építészeti 5. Krtina, Szent Leonhard-templom. A déli mellékoltár a Madonnát, Szent Borbálát és Szent Katalint ábrázoló falképe. Leonard Mester műve, 1495-1500 körül. 1996. Fotó: Lővei Pál