F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Szabó Zoltán: A szentté avatott Imre herceg kultuszának kérdése a székesfehérvári prépostság Nagyboldogasszony templomában

27/b. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony prépostsági templom. Imre herceg sírkörnyezetének alakulása a pillérek északi bővítményeinek megépítése után. Számítógépes térrekonstrukció. 1997. Rajz: Szabó Zoltán után, a sír közvetlen előterében, a járószintet a kanonoki kórus már kialakult szintjéhez igazították. A kimarás az így tovább emelt térre kelet felől felvezető második lépcsőfok lenyomatát őrzi, míg a hornyok a sír előtt közvetlen elhelyezkedő területnek valamilyen, - a nyomok alapján feltehetőleg ráccsal való - lezárását valószínűsítik, miközben ezzel egyidejűleg a bevésések hosszmérete lehetőséget teremt a valamely fölöttük lévő sorban tagozattal induló új pillértest magidomának meghatározására. A kialakított új szint ezentúl a kanonoki kórussal megegyezően itt is a kb. 110,52-54 afm. Henszlmann további járószint emelésre utaló nyomokat talált és rögzített rajzban is az P.I. és P.III, pillérek északi bővítéseitől keletre, valamint a déli mellékhajóban több helyen (9. ábra/MJ). (Ez utóbbiakról később még szó lesz.) Leírása szerint „A padlatot itt ismét 9 hüvelykkel találjuk emelve Róberté fölött... [melyj alsó padozatot csupa alapzatul használtak, nem szedvén ki márvány tábláit, alkalmasint azért nem, mert megkárosult állapotban találták az újra építésnél. Ezen erősebb és szabályosabb alapra raktak aztán mindenféle omladékot és töredéket addig, míg a kívánt magasságot elérték. Ily töredék közt sokszor faragott kő is volt... Római maradványt találtam továbbá Mátyás padlata alatt az első pillér keleti oldalának táján, még pedig nagy tégla kör-karikákat (Ziegelscheiben), melyen a padozatnak sajátos sóskúti köve fe-