F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

TANULMÁNY - Bozóki Lajos: Lakótornyok és toronypaloták. A visegrádi Salamon-torony és a Fellegvár 14. századi szerepének kérdéséhez

1. Visegrád, az Alsóvár periodizációs alaprajza. 1995. Rajz: Bozóki Lajos-Koppány Tiborné tényező, hogy az országútról közvetlenül volt megközelíthető a lakótorony bejárata, ezért a belső várfalöv által határolt terület keleti, hegy felöli oldalán egy zárt teraszt alakítottak ki, ahová egy nagyméretű, de vékony falú kőház

4 és egy kút épült. A teraszt nyugatról határoló támfalról volt elérhető az új, második emeleti bejárat, melyet az Árpád-kori ikerablak részleges elfalazásával, s egy kis világítóablakkal alakítottak ki. Ily módon, miután a földszint viszonylag szeparált volt, s az első emeleten beépített dongaboltozat (lásd lejjebb) megszüntette az addig külső lépcsővel megközelíthető 13. századi bejáratot, a lakótorony az országúti forgalomtól teljesen függetlenül megközelíthető lett. A torony belsőben történt építkezések a 14. századi királyi udvar módosult igényeit tükrözték (3. ábra). Úgy tűnik, hogy a 13. századi állapotokhoz képest ekkor-