F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)
KITEKINTÉS - Tamási Judit: Régészeti maradványok - „in situ" megőrzés. Az ICAHM nemzetközi konferenciája Montrealban, 1994
KITEKINTÉS 247 Tamási Judit RÉGÉSZETI MARADVÁNYOK - IN SITU MEGŐRZÉS Az ICAHM nemzetközi konferenciája Montrealban, 1994 1994. október J1-15. között Kanada francia nyelvű tartományának, Québecnek a „fővárosában", Montrealban rendezték meg az ICAHM nemzetközi konferenciáját „Régészeti maradványok - In situ megőrzés" címmel ] , amelyen az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából és képviseletében e beszámoló szerzője vett részt. Szükségesnek látszik rögtön a beszámoló legelején bemutatni a rendező szervet. Az idehaza kevésbé ismert ICAHM (International Comittee on Archaeological Heritage Management = A Régészeti Örökség Igazgatásának Nemzetközi Bizottsága) tulajdonképpen az ICOMOS egyik albizottsága, amelyet az az Egyesült Királyság Nemzeti Bizottsága kérésére 1985-ben hívott életre. Célja a régészeti lelőhelyek megőrzése, jelentőségüknek megfelelő módon történő bemutatása, a régészeti kutatások eredményeinek megismertetése a szélesebb közönséggel, a mindezekre vonatkozó tapasztalatok cseréje nemzetközi szinten, továbbá, hogy az ICOMOS tanácsadójaként működjön minden régészeti vonatkozású kérdésben. Első jelentős tevékenysége a Régészeti Örökség Védelme és Igazgatása Chartájának (Charter for the Protection and Management of the Archaeological Heritage) megfogalmazása volt, amelyet az ICOMOS 1990-ben fogadott el. Szerkeszti és folyamatosan aktualizálja A régészeti örökséget igazgató szervek címjegyzékét (Directory of Organizations in Archaeological Heritage Management), amely a régészettel foglalkozó intézmények, a régészeti örökségért felelős szervek jegyzékét tartalmazza országonkénti bontásban. 2 60 országból mintegy 3 000 tagot számlál; tagja lehet minden olyan régészeti szakember, aki az ICOMOS-nak is tagja. Titkársága 1990 óta Kanadában működik Pierre Nádon (Kanadai Örökség Minisztériuma) elnökletével, akinek személyében egyúttal a konferencia fő szervezőjét is tisztelhetjük. Magyarország képviselője a bizottságban Hajnóczy Gyula. A szabadkőművesek székházában tartott, példamutató gondossággal szervezett rendezvényre 5 kontinens 21 országából több mint 125 szakember (régészek, managerek, építészek) gyűlt össze, hogy megvitassa, milyen tudományos, politikai, társadalmi és technikai feltételek szükségesek a régészeti emlékek helyben történő megőrzéséhez; esettanulmányok segítségével végigkísérje azt a folyamatot, amelyen egy régészeti lelőhely átmegy a kutatástól kezdve egészen addig, hogy megnyílik a nagyközönség előtt; számba vegye azokat a szempontokat, amelyek alapján egy-egy lelőhely kiválasztása megtörténik, továbbá az említett folyamatban közreműködők szerepét, feladatait; végül, hogy megállapításai iránymutatásként szolgáljanak minden az ICOMOS égisze alatt végbemenő helyreállításhoz, azaz mintegy nemzetközi normává érlelődjenek.
