F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Denkmalpflege in Westfalen-Lippe, Denkmalpflege in Rheinland, Denkmalpflege in Baden-Wurtemberg, (Nachrichtenblatt des Landesdenkmalamtes) (Droste Balassa Zsuzsanna)

egy fekete sas. Nem kétséges tehát, hogy a fekete sas többszöri feltűnése a császári privilégium demonstrációja. A 4-11. oldalon Godehard Hoffmann tanulmánya olvasható: Infrarotuntersuchungen: der flämische Jakobus- und Antonius-altar (Infravörös vizsgálatok: a flamand Jakab- és Antal-oltár). A műemléki hivatal nemrég szerzett be infravörös fénnyel történő vizsgálatokhoz egy speciális videokamerát, videorögzítő berendezést (Videoaufzeichnungsgerät) és egy monitort. E kutatási módszer hasznosságát, felhasználási módját mutatja be a cikk egy későgótikus oltár - a nagy antwerpeni műhelyből származó, kempeni Szent Jakab- és Antal-oltár - példáján, vizsgálatának leírásával. Az ikonográfiailag nem egyértelműen értelmezhető szárnyas oltár esetében fennállt a gyanú, hogy a múlt századi restaurálás során erőteljesen megváltoztatták az oltár eredeti felépítését. Az infravörös fénnyel történő vizsgálat azonban kimutatta, hogy a fatáblák szokatlan összeillesztése az alapozás és előrajzolás előtt, vagyis az eredeti munkálatok során történt. Gisbert Knopp: Das Hochgrab des Abtes Arnold III. Quad in der Abteikirche von Bauweiler (Arnold III. Quad apát síremléke a bauweileri apátságban) című cikk olvasható a 12-16. oldalon. A bauweileri apátsági templom restaurálásakor - az apátságot a 15. században 30 évig irányító - Arnold III. Quad apát síremlékének oldalán egy 10 x 10 cm-es nyílás keletkezett. A nehéz fotózási körülmények között több részletfelvételt készítettek, és ebből állították össze az apát földi maradványainak képét. A csontváz erősen megbolygatott állapotban volt. Ez összhangban van a síremlékeken megfigyelhető átépítés nyomaival, illetve az apátság évkönyveinek adataival, melyek arról tanúskodnak, hogy a 17. században, az új liturgiái követelményeknek megfelelően az apátság belső terét átalakították és több síremléket áthelyeztek. Egy adott terület, illetve az onnan való kilátás műemléki védelmét taglalja a következő cikk a 17-21. oldalon. Elke Jannsen-Schnabel: Denkmalbereich Freimersdorf (Freimersdorfi műemléki terület). A brauweileri apátság környéke ma is őrzi a Köln környékére jellemző településszerkezetet: a „Weiler" egy szeres jellegű településforma. Maguk a gazdasági épületek és a kétszintes manzárdtetős lakóegységek egy négyszögletű udvart vesznek körül, körülötte szántó, legelő, gyümölcsös. A műemléki védettséget nem csupán az épületeknek kívánják megszerezni, hanem a természeti környezetnek, a távolabbi apátsági templomot is magába foglaló kilátásnak, az épületek sziluettjének. A háború befejezésének 50. évfordulójára való készülődés a műemléki folyóirat lapjain (22-25. oldal) is helyett kapott egy rövid beszámoló erejéig. Dieter Spiegelhauer: Gedänkstätte ..Landjuden an der Sieg" („A vidéki zsidóság a Sieg mentén. Emlékhely"). A Windeck-Rorbach, Bergstrasse 9. apró, egyemeletes, faszerkezetű ház. Bár, mint műemlék is védelmet érdemel, különleges emlékhely mégis azért lett, mert egy ma már nem létező társadalmi csoport életének tanúja, relikviáit őrzi. A vallásos vidéki zsidóság, a házaló kereskedő, hentes, stb. hétköznapjainak, ünnepeinek tárgyait állították ki a zsidó Seligmann család egykori lakóházában. A szakszerű műemléki helyreállítást a helyi épületbiológiai iroda példa értékű munkája biztosította.