F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Denkmalpflege in Westfalen-Lippe, Denkmalpflege in Rheinland, Denkmalpflege in Baden-Wurtemberg, (Nachrichtenblatt des Landesdenkmalamtes) (Droste Balassa Zsuzsanna)

A 26-27. oldalon Thomas Goege; Die Heilige Barbara aus dem Altenberger Dom (Szent Borbála az altenbergi dómból) című cikkét olvashatjuk. Az egykori ciszterci apátság sekrestyéjében található szobrot attribútumai alapján (korona, könyv, kehely ostyával, pálmaág) egy 1972-ben megjelent tanulmány Szent Borbálának nevezi. A műemléki hivatal fotóarchívumában található, valószínűleg 1912ben készült fotó azonban a szobrot igen leromlott állapotban, az említett attribútumok nélkül ábrázolja. Mindez megkérdőjelezi az említett cikk állításait, az attribútumok eredetiségét. Egy ipari műemlék sorsát írja le Angela Koch a 28-33. oldalon: Vom Schlachthof zum Gewerbehof (Vágóhídból kereskedelmi központ). 1890-ben készült el Remscheidban az akkori viszonyok között rendkívül modern vágóhíd. A több épületből álló együttes kiváló példája a századvég ipari építészetének: a téglafal visszafogott, ám dekoratív tagolása, hatalmas szegmensíves ablakok, belülről jól látható vas és fa tartószerkezet. A vágóhíd 1989-ig működött eredeti funkciójában. 1992ben műemléki védelmet kapott, majd kézműipari, kereskedelmi központtá alakították. Az átalakítás jól sikerült példája a műemléki értékeket figyelembe vevő újrahasznosításnak. A 34-39. oldalakon a többi cikk közül kiemelkedően élénk stílusban maga a tulajdonos számol be a házában végzett műemléki munkálatokról. Hans-Jürgen Schulze: Ein Gewölbekeller gibt seine Geschichte frei (Egy boltozatos pince föltárja a múltját). A Rajna menti borvidék egyik szakszerűen felújított vincellérháza alatt meghúzódó, csaknem teljesen betemetett, betemetődött pince kibontását, újra használatba vételét írja le a cikk. Az ajtó kibontását, az egymásra rakódó rétegek eltávolítását - természetesen a műemléki hivatal hozzájárulásával és ellenőrzésével - maga a tulajdonos végezte el. A pince ajtaját kb. 100 éve falazták be a többszöri árvíz, a pince vízzel való feltöltődése ellen való védekezés okából. Az árvízveszély azóta megszűnt, így a pince az amúgy is szép és értékes ház dísze lett. Az utolsó beszámoló (40-43. oldal) ismét egy műemlékileg védendő területről számol be. Dirk Stinshoff: Ländliche Ortslage als Denkmalbereich (Vidéki jellegű település, mint műemlékileg védett terület). A Ruhr-vidék vegyipari központjához, Leverkusenhez tartozik egy kis település: Imbach. A helyi műemléki hivatal műemlékileg védett területté szeretné nyilváníttatni. Bár már a középkorban említik, a település mai arculata a 17-18. században alakult ki. Utcaszerkezete, több értékes, régi favázas épülete mellett fontos lenne védelem alá helyezni a környező fás, gyümölcsös domboldalt, mely a 17. század óta a környék hagyományos gyümölcstermő területe. A 44-48. oldalon hírekjegyzetek olvashatók: A düsseldorfi műemlék-kertekkel foglalkozó hivatal jelenti, hogy a híres Königsallee-t védelem alá helyezték; beszámoló egy lettországi szemináriumról, ahol az Európa Tanács szervezésében egy ottani terület, az Abava-völgy védelméről cseréltek eszmét; három történelmi értékű hajó karbantartásának nehézségeiről olvashatunk; továbbá arról, hogy Mönchenglagbachban elloptak egy 7 m átmérőjű századfordulós, öntöttvas télikertet. Könyvismertetés és személyi hírek zárják a folyóiratot.