F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: Esterházy-kiállítás Kismartonban

Lambrecht kolostorából kölcsönzött, egykor Mariazell számára készíttetett, arannyal és ezüsttel domborúan hímzett, címerdíszes oltárantependium mellett egy 1726-ban készült, nagyméretű, díszes viaszgyertya az Esterházy Pál által alapított Boldogaszszony (Frauenkirche) zarándoktemplomából szövegében utalt vissza az alapítóra - a gyertya donátora, gróf Forgách Pál gróf Esterházy Miklós dédunokája, Pál herceg nővérének, Máriának unokája volt, a hosszú felirat rokonsági kapcsolatainak részleteit is gondosan taglalja. A következő helyiség az Esterházy-kincstár mintegy tucatnyi, jelenleg a budapesti Iparművészeti Múzeumban őrzött, reprezentatív darabjának, augsburgi, nürnbergi, bécsi, itáliai, besztercebányai mesterek alkotásainak adott helyet. Két másik szobában az egykori „Wunderkammer" csak töredékeiben megmaradt gyűjteményeire utaló tudományos kabinetieket rendeztek be, föld- és éggömbökkel, egy 1682ben Bécsben megfigyelt üstököst ábrázoló metszettel és egy 1680-ban Kismartonban alighanem maga Pál herceg által megörökített másik üstökös rajzával, csillagászati eszközökkel, állatpreparátummal, őslénykövülettel, az Indiai-óceánban található Seychell-szigetek különleges kókuszpálmájának hatalmas termésével. Ehhez az eddig részben ismeretlenségben megbúvó anyaghoz jól kapcsolódott a valaha hatalmas hercegi könyvtár néhány metszetes, természettudományos műve: a kamrányi kis helyiség oldalfalainak tükörrel borított felülete a háttérként szolgáló, bőrkötésű könyvekkel teli polc sorozatos tükrözése útján a végtelenség érzetével látványosan utalt a II. világháború előtt mintegy 72.000 kötetre rúgó, valamikor hatalmas könyvtári állagra. A II. Pál Antal hercegnek szentelt teremben a herceg Sopron megye főispánjává történt kinevezése alkalmából a kismartoni zsidó hitközség által készített, részben arannyal díszesen kifestett, héber, német és latin nyelvű üdvözlő irat és a kismartoni, sopronkeresztúri és lakompaki zsidó közösségek számára 1741-ben kiadott jogmegerősítő oklevél emlékeztetett az Esterházyak védelme alatt birtokaikon letelepített hét zsidó közösségre. Az utóbbi okmányt, számos más oklevéllel együtt, a Magyar Országos Levéltár kölcsönözte a kiállításra. Az Esterházy család tagjait hadi és diplomáciai tevékenységük kapcsán számos kitüntetéssel illették a Habsburg, illetve külföldi uralkodók, a gyémántokkal és más drágakövekkel, zománccal díszített keresztek és rendjelek gazdag gyűjteménye több vitrint töltött meg. Különlegesség volt a hercegi család pénzverésének bemutatása: bár már I. Pál hercegi kinevezéséhez kapcsolódott az ehhez való jog, se ő, se leszármazottjai nem éltek vele, kivéve unokáját, „Fényes" Miklóst, aki 1770-ben, tábornaggyá történt kinevezése, illetve a fertődi kastély építkezéseinek röviddel korábbi befejezése alkalmából 400 dukátot, 406 tallért és 500 féltallért veretett Bécsben - a vitrinben az eredeti verőtöveket is elhelyezték az érmék mellett, több családtag pecsétnyomói társaságában. A porcelán-kabinettben néhány különleges, 18. századi, meißeni és sèvres-i darab mellett a bécsi porcelánmanufaktúra elsőrangú alkotásai játszották a főszerepet. Az Esterházy hercegek a 18-19. században mindenkor a bécsi gyár legbelsőbb vásárlói köréhez tartoztak, és gyűjteményük az üzem működésének egész történetét reprezentálja. A kastély egyik, 18. századi „kínai" szalonjában a színezett kínai fametszetekkel díszített falakhoz (6. ábra) jól illett a pompás, részben európai fémfog-