F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

KIÁLLÍTÁS - Lővei Pál: Esterházy-kiállítás Kismartonban

9. Legyező az eszterházai (Fertőd) park alaprajzával 1765-1768 között. Magyar Színháztörténeti Múzeum. OMvH Fotótár, Itsz. 107186. neg. lalattal ellátott, kínai és japán porcelánok, japán lakktárgyak és ázsiai módra lakktechnikával Angliában, illetve Itáliában készített bútorok benne kiállított együttese. Az épület déli - „városi" - szárnyának legnagyobb helyiségében, a tükörteremben a kismartoni kastély építéstörténetének dokumentumait mutatták be a rendezők. Az 1663-ban indult átépítések kezdetekor talán Carlo Martino Carlone készítette az új tervek egy kiállított variánsát az épület metszetrajzával, 1666-ból pedig I. Pál és Domenico Carlone német nyelvű szerződésének korabeli másolatát olvashatta az érdeklődő. Az épület 1759-ben készült alaprajzsorozata a kora barokk kastély és az árokrendszer egyedül ismert felmérése, a pince és földszint helyiségei funkciójának részletes felsorolásával; ráadásul igen fontos dokumentumok a falak rendszerében jól felismerhető középkori mag kutatása szempontjából is. Az 1805-ben a kerti homlokzaton elkészült, klasszicista portikusz egy 18. század végi rajzon még két változatban szerepel, amelyek közül az egyik, a később meg is valósított terv mellett a megrendelő herceg saját kezű engedélye olvasható. 1818-ban, illetve 1827-ben íródott az egykori hercegi építési hivatal modell- és tervgyűjteményének jegyzéke; a modellek közül csupán két hídmakett került elő nemrég a kismartoni kastély padlásán - egyikőjük a valamikori istállóban berendezett kiállításrészben bemutatást is nyert.