F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1996/1. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1996)

MŰHELY - Haris Andrea: Egy homlokzat várostörténeti tanulságai. A pápai református Okollégium

32. 1857-es kataszteri térkép ld. 26. jegyzet 33. A pápai kollégium története, i. m. 340. 34. Gero - Sedlmayr i.m. 63. Az Ótemplomot egy városi lakóház udvarában, torony nélkül ismeretlen nevű soproni építészek tervezték és építették el 1783-84-ben. Tervrajz közölve uo. 132. 35. Lampérth Géza: A pápai református főiskola története 1531-1931. Pápa, 1931. 45. 1931-ben ez a márványtábla a főiskola könyvtárában volt, jelenlegi helyéről nincs tudomásom. 36. Tóth Endre: Mándi Márton István élete. Pápa, 1931. 6. skk. forrásanyag hivatkozása nélkül, minden bizonnyal ezt veszi át A pápai kollégium története, i. m. 96. 37. Az épületegyüttes 1950-ig a református egyház birtokában volt, majd államosították. 1990 után kapta vissza az egyház, és az azóta folyamatosan végzett felújítási munkák során most csak a Szent László utcai épületszárny udvari homlokzatainak kutatására kerülhetett sor. 38. A téglák vegyesen H (Helvetia), illetve CC (Comes Carolus [Esterházy]) bélyegesek is, mindkét típusú téglán 1782-es évszám olvasható, és a bélyegek betűtípusai azonosak. 39. Az épület 18. század végi, illetve jelenlegi alaprajzi szituációja lényegében azonos az 1895-ben ábrázolttal. 40. Az udvari szárny legutolsó, déli, emeleti tengelye sohasem volt árkádíves, ez a homlokzati megoldás a funkcióból következik. Az 1895-ös alaprajzon itt egy WC-t ábrázoltak, feltételezhető, hogy ugyanez a funkciója volt 1780-as években is. 41. Kapossy Lucián: Pápa város egyetemes leírása, [hasonmás kiadás|. Pápa, 1989. 82. 42. Érdekes módon ezt az égést, amely mind a téglát, mind a habarcsot érintette, a homlokzat más szakaszain egyáltalán nem tapasztaltuk. 43. A pápai kollégium története, i. m. 118. Lambérth i. m. 47. Az 1793-as építkezést „egy domborművei örökítették meg az ókollégium egyik termének mennyezetén. A dombormű Pythagorast ábrázolta tanítványai körében, s körirata ez volt: 'Pro publico MDCCXCIIL Ezt a domborművet a múlt század végén még magam is láttam, ma már nincs a helyén. Úgy látszik a legutóbbi átalakításnak esett áldozatul." Az elbontott szakaszból DF bélyeges téglák kerültek ki, melyek jellegük alapján inkább 19. századiak, a bélyeget nem tudom feloldani. 44. Az utcai homlokzat ma csak eklektikus formákat mutat. 45. A pápai kollégium története, i. m. 119. Andrea HARIS DIE STÄDTEBAULICHEN AUSSAGEN EINER FASSADE DAS KALVLNISTISCHE ALTKOLLEGIUM IN PÁPA Seit der Mitte des 16. Jahrhunderts war das Städtchen Pápa in Transdanubien ein wichtiges Zentrum der kalvinistischen Kirche und ihres Schulwesens. Die nachweislich seit 1531 tätige kalvinistische Schule zu Pápa wurde gleichzeitig mit der Gemeinde 1752 aus der Stadt vertrieben und durfte erst 1783 nach Verkündung des Toleranzedikts zurückkehren. Zu dieser Zeit ließ die Gemeinde den Kern des Altkollegium genannten Gebäudes errichten, das tief in der Innenstadt mittelalterlichen Ursprungs in der St. Ladislausgasse bis auf heute erhalten ist. Die in situ ausgeführten Erschliessungen ergaben eindeuting - wofür die kirchengeschichtliche Literatur bisher keine eindeutige Daten liefern konnte, - daß die Schule unmittelbar nach der Verkündung des Toleranzedikts in U-Form einstöckig erbaut wurde (der Westflügel des U-förmigen Gebäudes wurde vor 1857 abgetragen). 1793 wurde