F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KITEKINTÉS - Interjú Thomas Kellmannal, az Alsó-szászországi Műemlékvédelmi Intézet területi felügyelőjével (Készítette F. Mentényi Klára)

végez. A külső és belső építéstörténeti vizsgálatok munkálatainak kiadása, értékelése és eredményeinek felhasználása már eleve feltételez egyfajta intenzív szembesülést a történeti épületkutatás kérdéseivel. Az ez évi csereprogram esetében mindazonáltal a magyar műemléki szakhatóság vetette fel, hogy az együttműködést az épületkutatás területére telepítsük. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az ösztöndíjast hathatósan vonják be a folyamatban lévő munkákba, ami azután a helyszínen ebben a formában nem valósult meg. Kérem mondja el, az Önök szervezetében ki dönti el, hogy mely műemlékek felújítása esetében kell műemléki kutatást, esetleg régészeti ásatást végezni és milyen mélységben. Kik azok, akik ilyen feladatokat kapnak, tehát kik irányítják a kutatásokat? - Rendkívül fontos, azaz konfliktusokkal terhelt, nagy munkaerő- és anyagi ráfordítást igénylő beavatkozások esetén a pótlólagos vagy rendkívüli utóvizsgálatokról az épületkutatisi (inventarizációs) gyakorlati műemlékvédelmi osztály illetékes vezetője vagy annak az egyes területekért felelős munkatársa dönt a körzeti konzervátor kezdeményezésére és a döntést vele megbeszélve. A körzeti konzervátor a maga koordinátori funkciójában általában közvetlen úton vonja be a külső és belső szakértőket, restaurátorokat és épületkutatókat. Ki fedezi az épületek tudományos kutatásának költségeit? - A köztulajdonban, azaz a szövetségi állam, a tartomány, a járás vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő építészeti és kulturális emlékek esetében rendszerint külső szakvéleményt kérünk az építtető költségére. Privát építtetők esetében vagy tartományi támogatásból fedezzük a költségeket, vagy pedig a műemléki szakhatóság szolgáltatásaként saját erőket vonunk be. A műemlékek felújítása, sokszor azonban kutatása is, speciális tudással rendelkező kivitelező apparátust igényel. Léteznek-e Németországban a műemlékfelújításokra szakosodott kivitelező szervezetek, és ezek milyen kapcsolatban állnak a tudományos, illetve a hatósági részlegekkel? - A tartományi műemlékvédelmi hivatalok mellett rengeteg olyan program, intézmény, alapítvány és oktatási intézet létezik, amely a műemlékvédelem területén értékes PR-tevékenységet, céltámogatást, kutatást valamint képzést és továbbképzést végez (hogy néhány példásat említsek közülük: a Német Nemzeti Műemlékvédelmi Bizottság, a Német Műemlékvédelmi Alapítvány, a Német Hazafias Szövetség, a Fuldai Német Kézműipari és Műemlékvédelmi Továbbképzési Központ). A szakmai konferenciákon, közös tanácskozásokon, a publikációcserén, a szélesebb közvélemény megnyerését szolgáló rendezvények lebonyolításán és a szakértői állásfoglalások készítésére vonatkozó felkéréseken túl állandó feladatot jelent a kutatási eredményeknek a gyakorlathoz közel álló összekapcsolása és értékelése. A saját működési területemen belül például megkísérlem, hogy a Hannoveri Műszaki Egyetem Építészeti Tanszékét és a holzmindeni szakfőiskolát megnyerjem az alakváltozásokat hűen tükröző épületfelmérések és az építéstörténeti vizsgálatok számára. Roppant gyümölcsözőnek bizonyul egy szakmai csereprogram a Brake kastélyban működő Weser-vidéki Reneszánsz Múzeummal. A szűnni nem akaró munkatúlterhelés miatt azonban súlypontokat csupán egyedi esetekben lehet kijelölni. Az állandó kapcsolat kivétel marad csupán. Ennek ellenére törekszünk valamiféle kontinuitásra.