F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KITEKINTÉS - Interjú Thomas Kellmannal, az Alsó-szászországi Műemlékvédelmi Intézet területi felügyelőjével (Készítette F. Mentényi Klára)

végez. A külső és belső építéstörténeti vizsgálatok munkálatainak kiadása, értéke­lése és eredményeinek felhasználása már eleve feltételez egyfajta intenzív szembe­sülést a történeti épületkutatás kérdéseivel. Az ez évi csereprogram esetében mind­azonáltal a magyar műemléki szakhatóság vetette fel, hogy az együttműködést az épületkutatás területére telepítsük. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az ösztön­díjast hathatósan vonják be a folyamatban lévő munkákba, ami azután a helyszí­nen ebben a formában nem valósult meg. Kérem mondja el, az Önök szervezetében ki dönti el, hogy mely műemlékek felújí­tása esetében kell műemléki kutatást, esetleg régészeti ásatást végezni és milyen mély­ségben. Kik azok, akik ilyen feladatokat kapnak, tehát kik irányítják a kutatásokat? - Rendkívül fontos, azaz konfliktusokkal terhelt, nagy munkaerő- és anyagi ráfordítást igénylő beavatkozások esetén a pótlólagos vagy rendkívüli utóvizsgála­tokról az épületkutatisi (inventarizációs) gyakorlati műemlékvédelmi osztály ille­tékes vezetője vagy annak az egyes területekért felelős munkatársa dönt a körzeti konzervátor kezdeményezésére és a döntést vele megbeszélve. A körzeti konzer­vátor a maga koordinátori funkciójában általában közvetlen úton vonja be a külső és belső szakértőket, restaurátorokat és épületkutatókat. Ki fedezi az épületek tudományos kutatásának költségeit? - A köztulajdonban, azaz a szövetségi állam, a tartomány, a járás vagy a te­lepülési önkormányzat tulajdonában lévő építészeti és kulturális emlékek esetében rendszerint külső szakvéleményt kérünk az építtető költségére. Privát építtetők ese­tében vagy tartományi támogatásból fedezzük a költségeket, vagy pedig a műem­léki szakhatóság szolgáltatásaként saját erőket vonunk be. A műemlékek felújítása, sokszor azonban kutatása is, speciális tudással rendelkező kivitelező apparátust igényel. Léteznek-e Németországban a műemlékfelújításokra szako­sodott kivitelező szervezetek, és ezek milyen kapcsolatban állnak a tudományos, illetve a hatósági részlegekkel? - A tartományi műemlékvédelmi hivatalok mellett rengeteg olyan program, intézmény, alapítvány és oktatási intézet létezik, amely a műemlékvédelem terüle­tén értékes PR-tevékenységet, céltámogatást, kutatást valamint képzést és tovább­képzést végez (hogy néhány példásat említsek közülük: a Német Nemzeti Műem­lékvédelmi Bizottság, a Német Műemlékvédelmi Alapítvány, a Német Hazafias Szö­vetség, a Fuldai Német Kézműipari és Műemlékvédelmi Továbbképzési Központ). A szakmai konferenciákon, közös tanácskozásokon, a publikációcserén, a szélesebb közvélemény megnyerését szolgáló rendezvények lebonyolításán és a szakértői ál­lásfoglalások készítésére vonatkozó felkéréseken túl állandó feladatot jelent a kuta­tási eredményeknek a gyakorlathoz közel álló összekapcsolása és értékelése. A sa­ját működési területemen belül például megkísérlem, hogy a Hannoveri Műszaki Egyetem Építészeti Tanszékét és a holzmindeni szakfőiskolát megnyerjem az alak­változásokat hűen tükröző épületfelmérések és az építéstörténeti vizsgálatok szá­mára. Roppant gyümölcsözőnek bizonyul egy szakmai csereprogram a Brake kas­télyban működő Weser-vidéki Reneszánsz Múzeummal. A szűnni nem akaró mun­katúlterhelés miatt azonban súlypontokat csupán egyedi esetekben lehet kijelölni. Az állandó kapcsolat kivétel marad csupán. Ennek ellenére törekszünk valamiféle kontinuitásra.

Next

/
Thumbnails
Contents