F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

KITEKINTÉS - D. Mezey Alice - Tóth Mária - Szentesi Edit - Káldi Gyula: Középkori kváderépületek restaurálása Alsó-Ausztriában és Bajorországban. Beszámoló az 1994 márciusában tett tanulmányútról

A dokumentálásról: - Az osztrák és bajor gyakorlatban egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek a restaurátori beavatkozások dokumentálására. A műterembe kerülő vagy terepen 'kezelésbe' vett műtárgy kiindulási állapotának rögzítésével, az erre a célra kidolgozott, országosan egységesített adatlap kitöltésével kezdődik a restaurálás. Az adatlapra tömören rávezetik a kártípusokat, a beavatkozásokat és a felhasznált anyagokat, mégpedig olyanformán, hogy a műtárgykísérő lap maga táblázat formájában felsorolja a lehetséges változatokat, a restaurátornak tehát csak be kell jelölnie a valóban alkalmazottat. így a lap tömör és terminológiailag egységes információkat őriz (melyek számítógépes feldolgozása is könnyebb). Ugyanezen a lapon a tárgyból vett mintákon elvégzett analitikai vizsgálatok eredményét is rögzítik. - A restaurátor-tevékenységet támogató nagyműszeres analitikai vizsgálatok igen költségesek. Következésképpen nagy körültekintéssel próbálják az általánosítható tapasztalatokat adaptálni azokra a munkákra, amelyek költségvetése nem engedi meg a részletes analízist. Ezért igen fontos az „eset-dokumentáció" és a publikáció, amely imponáló mértékű. - A restaurálási folyamat befejezése nem képzelhető el a beavatkozások hatását ellenőrző kontroli-vizsgálatok nélkül. Referencia-értékű tapasztalatokat is gondosan gyűjtenek évekkel később elvégzett vizsgálatokkal. A bajor kollégák megfogalmazása szerint a következő kőrestaurálási munka bizonyos mértékben mindig az addigiak hibaanalízisén alapul.