F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

SZEMLE - Nemzetközi folyóiratszemle. Kunst+Architektur in der Schweiz, Die Denkmalpflege, Information zur modernen Stadtgeschichte (Droste Balassa Zsuzsanna)

SZEMLE 289 NEMZETKÖZI FOLYÓIRATSZEMLE Kunst + Architektur in der Schweiz, Die Denkmalpflege, Information zur modernen Stadtgeschichte Kunst + Architektur in der Schweiz a Svájci Művészettörténeti Társulat (Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte) lapja. 1950 és 1993 között „Unsere Kunstdenkmäler" volt a címe. 1993-tól új címmel és megváltozott formátummal jelenik meg. Az A/5-ös formátum A/4-esre változott. A címlap színes, ám a belső oldalakon fekete-fehérek a képek. Továbbra is negyedévenként jelenik meg 10 000 példányban. A folyóirat háromnyelvű (német, olasz, francia). A cikkek végén háromnyelvű rezümé található. Az első részt 10-15 oldalas tanulmányok foglalják el. 2-3 oldalas állandó rovat a „Svájci művészettörténet fő művei" sorozat és a „Műemlékvédelem" című. Terjedelmes információs anyag tartozik még a folyóirathoz: kiállítás-, konferencia- és könyvismertetés. Az általam bemutatandó szám még az egyetemek műemlékvédelmi, művészettörténeti témájú előadásait, szemináriumait is felsorolja. Legvégül a Svájci Művészettörténeti Társulat közleményei olvashatóak. A következőkben az 1994/3-as számot mutatom be. A tanulmányok Svájc területén található román kori emlékekkel foglalkoznak. Az egyik legfontosabb ezek közül a bázeli Galluspforte. így az első cikk, a 238-246. oldalakon e témát dolgozza fel új szempont szerint. Bruno Boemer: Überlegungen zum Program der Basler Galluspforte (Gondolatok a bázeli Galluspforte programjához). A tanulmány írója abból az alapgondolatból indul ki, hogy a híres bázeli nyugati kapuzat a 12. századból, a korábbi elképzelésekkel ellentétben nem egy három részből álló korábbi portál elemeiből van összerakva. Ezt azzal kívánja bizonyítani, hogy a kapu építészeti részletei és az ikonográfiája is egységes. Az ikonográfiái program központi témája a kapu alapítása. A donátorpár reményei szerint a kapu elkészítésének lehetővé tetéle, e jó tett, az Utolsó ítéletkor majd figyelembe vétetik. A bűnbánat és bűnbocsánat eme aktusának közvetítője, Krisztus földi helytartója Péter és Pál (akik a timpanonban Krisztushoz vezetik a donátorokat), illetve utódaik a papság, jelen esetben a bázeli klérus. E fő gondolatmenethez kapcsolódnak a kapu oldalán lévő fülkék ábrázolásai, hat jelenet könyörületes cselekedetekről és a kapuépítmény sarkában található Utolsó ítélet. A következő tanulmány egy kevésbé ismert 12. századi kőfaragványt mutat be, 247-260. oldal. Gabriele Keck: Ein aufgegebenes Werkstück der Hochromanik aus dem ehemaligen Benediktienenkloster Hl. Kreuz in Rüegsau (Az érett romanika egy elfelejtett műve a rüegsaui néhai benedekrendi kolostorból). A rüegsaui kolostor 1968-as ásatásakor a padlóban lefordítva talált homokkő szobortöredék érdekes tanúja egy középkori kőfaragó munkájának. A kőhasáb három oldalán található életnagyság-