F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lángi József: A mesztegnyői ferences templom falképei és berendezése

Helyreállítási javaslat Dorffmaister hazai működésének első lü évére eső művei közül ez az egyetlen, amelyet soha nem festettek át és nem is restauráltak. így töredékessége ellenére is feltárul előttünk az eredeti szín- és formavilág gazdagsága. Az egységes ikonográfiái program alapján elkészült mű a mester legjobb képességeit villantja fel. A kimagasló művészeti értékeket őrző templom indokolt, de hosszú ideig halogatott helyreállítására most úgy tűnik, közös összefogással lehetőség nyílik. A templom külső felújítása, illetve a kolostor helyreállítása során nem történt helyszíni, építészettörténeti kutatás, ami pedig egy ilyen színvonalú épület esetében indokolt lett volna. A helyi erőkkel végzett kivitelezés színvonala sok kívánnivalót hagy maga után. E tapasztalatok alapján véleményem szerint a templombelső helyreállítása során csak egy mindenre kiterjedő, komplex restaurálási program alapján érhető el a mű színvonalához méltó eredmény. A templomról soha nem készült építészeti felmérés, így a festett felületek nagysága csak pontatlanul határozható meg. E munka elvégzése jelenti tehát a kiinduló feladatot. A két építési periódust a lehetőségek szerint a továbbiakban is vizsgálni kell, sőt, további levéltári kutatásokkal kísérletet lehetne tenni a tervező és a kivitelező mesterek meghatározására. A hajó lábazati részeinek nedvesedését meg kell szüntetnünk, mert a fal- és oltárképek restaurálását csak ezt követően lehet megkezdeni. A szentély eredeti oratóriumablakát, ha lehetőség van rá, meg kell nyitni, míg az újabbakat jó lenne befalazni. A falképek restaurálását - anyagi fedezet függvényében - részekre tagolva lehetne megoldani. Első lépésben, az önkormányzat anyagi áldozatvállalásával, a főoltár restaurálása valósulna meg. A részben freskó, részben secco-technikával festett falkép soha nem volt átfestve, így kevés restaurátori probléma merül fel. Tisztítás és a boltozati hiányok kiegészítése után teljes rekonstrukcióra nyílik lehetőség. Az oldalfalakon csak kisebb sérülések láthatóak, de ezek sem nehezítik meg az értelmezést. Az oltárfülke restaurálása során lehetőség nyílik a szentély boltozatának kutatására is, és ezzel eldönthető lesz, hogy a boltmezők festettek voltak-e eredetileg. A hajó oltárfülkéinek esetében sokkal bonyolultabb problémával állunk szemben. Míg az északi oldalon 2,5 m magasságtól fölfelé szinte teljesen ép a kifestés, addig délen a meszelés alatt csak kisebb-nagyobb töredékeket lehet feltárni. Itt viszont lehetőség nyílik a lábazatfestés megismerésére, feltárására, amely lehetőséget nyújt a Szent Ferenc- és a Szent Erzsébet-oltár lábazatának rekonstrukciójára. A négy oltárfülke teljes feltárása, tisztítása után lehet döntést hozni arról, hogy a déli fülkék falképei milyen mértékben rekonstruálhatóak, illetve milyen módszer alkalmazása révén mutathatóak be. Véleményem szerint az északi fülkék teljesen azonos architektúrája és ornamentikája révén, a fennmaradt töredékek alapján lehetőség nyílik a déli fülkék dekorációinak rekonstrukciójára is.