F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lángi József: A mesztegnyői ferences templom falképei és berendezése

Lángi József A MESZTEGNYŐI FERENCES TEMPLOM FALKÉPEI ÉS BERENDEZÉSE A veszprémi egyházmegye Balatontól délre eső területének - méreteit és belső díszítését tekintve - egyik legimpozánsabb barokk szerzetesi temploma áll Mesztegnyőn. A II. világháború alatt súlyosan megsérült (szentélyére repülőgép zuhant, tornya kiégett, sok tüzérségi lövedék találta cl). Ekkor berendezését is súlyos károk érték. Az elmúlt években az OMvH támogatásával, helyi erőből elkészült a templom külső felújítása (1. ábra). A berendezés és a falképek a mai napig magukon viselik a háborús pusztítás szörnyű nyomait, ezért az önkormányzat kezdeményezésére most elkészült a templom belső helyreállítási terve. E hatalmas feladat a kimagasló színvonalú falképek és a berendezés egységének megteremtésével csak szakaszokban, évek alatt végezhető el. Mesztegnyő a történeti adatok tükrében A települést az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi először, de 1466-ban már „oppidum"-ként szerepel.

1 A barokk ferences templom történetéhez kapcsolódik egy 1476-os adat, ekkor a település birtokosa Szenthy György azzal a kéréssel fordult a pápához, hogy a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomhoz rendházat építhessen, és ide a dominikánusokat telepíthesse.

2 Zrínyi Miklós egy 1558-ban keltezett leveléből tudjuk, hogy a törökök meg akarták erősíteni „Monasterium mesztegnew"-t is.

3 A település és a monostor 16. századi létezéséről tudósít bennünket több korabeli nyomtatott térkép is.

4 Közülük az első Wolfgang Lazius 1552-56 között Bécsben kiadott Magyarországot, illetve az 1557-77-es Dunántúlt ábrázoló haditérképe. Mindkettőn stilizált tornyos épület mellett a „Meztegnew" név olvasható. Egy 1743. szeptember 14-én tartott egyházlátogatás során két romos templomot írtak le, közülük az egyik a településen kívül álló monostor, amely akkor tető nélkül, de jó állapotban állt. Falazott tornya is fennmaradt, a kolostor pedig szintén helyreállítható állapotban volt.

5 A hódoltsági területre eső somogyi részeken élő katolikus lakosság sem maradt lelki gondozás nélkül, mert az andocsi jezsuita misszió tevékenységét a török hatóságok megtűrték, így 1642-86 között ők látták el Mesztegnyőt is.

6 1660-tól a Zankó család birtoka lett. Mesztegnyő 1703-ban Zankó Miklósé és Boldizsáré, akik egyben Kéthely urai is. A 18. századi birtokosváltások ellenére Mesztegnyő a kéthelyi uradalom része maradt az elkövetkezendő évszázadokban.

7