F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lángi József: A mesztegnyői ferences templom falképei és berendezése

A protestánssá lett Zankó Boldizsár a Rákóczi-szabadságharc alatt Somogy megye alispánja volt.

8 A szabadságharc leverése után birtokaikat a király Harrach Rajmundnak adományozta, akitől 1733-ban Hunyady István és Antal vásárolta meg 71 ezer forintért.

9 A felvidéki eredetű Hunyady család felemelkedése a birtokszerző István és Antal nagyapjával, I. Ferenccel kezdődött. Apjuk, II. András előbb megyei, majd országos tisztségeket viselt (alországbíró, alnádor). így az ő nevükhöz köthető a család anyagi felemelkedése, amely a somogyi birtokok megvásárlását is lehetővé tette. István, aki 1743-ban hunyt el, Nyitra megye alispánja, országgyűlési követ, aranysarkantyús vitéz volt. Testvére Antal, aki 1753-ban bárói rangot szerzett, Bars megye alispánjának tisztét töltötte be.

10 1747. árpilis 6-án hunyt el, címeres epitáfiuma a kéthelyi r. k. templomból a sáripusztai kastélyba került.

11 A katolikus hit iránti elkötelezettségüket jól példázza, hogy a Hunyadyak óriási kiterjedésű somogyi birtokaikon több templomot is építtettek, helyreállíttattak, illetve berendezéssel láttak el. így bővítették 1739-től a kéthelyi r. k. templomot, ahol új oltárokat és címeres síremléket állítottak. 1748-49-ben Lábod község középkori templomát tették használhatóvá, új oltárképet és felszerelést készíttettek számára.

12 Hunyady Antal az épülő majki kamalduli remeteség részére is - egy ház építésére - alapítványt tett, amely napjainkig fennmaradt. Ezen adományok, építkezések közül mégis messze kiemelkedik a mesztegnyői ferences kolostor és templom alapítása és felépítése. A fermées templom és kolostor építéstörténete A 18. század első felében Mesztegnyőnek még nincs önálló plébániája. 1712-42 között Vörös Gergely nős licentiátus látta el a hívek gondozását, de nem a településen kívül eső középkori templomot használták, hanem egy sövényfalú, sárral tapasztott, szentély és sekrestye nélküli oratóriumot a falu közepén. Udvarán fa harangláb állt.

13 A ferencesek letelepítését Hunyady István határozta el, akinek 1743-ban bekövetkezett halála után az alapítólevelet testvére, Hunyady Antal adta ki 1744. október 13-án.

14 Ezt Mária Terézia 1746. július 30-án hagyta jóvá.

13 A rend letelepítése nem ment zavartalanul, mert a Hunyadyak a marianus rendtartomány számára akartak új lehetőséget biztosítani, de a közel fekvő kanizsai, segesdi, atádi házakat bíró ladiszlaista rendtartomány Mesztegnyőt is szerette volna megkapni. Ebből hosszan tartó vita keletkezett.

16 A vitát lezárandó, Hunyady Antal 1746. október 12-én levélben kérte a püspököt, hogy a marianusokat Mesztegnyőre vezesse be.

17