F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
MŰHELY - Boromissza Péter: A siklósi plébániatemplom középkori falképeinek restaurálása
mentre vonatkozóan: I. periódus, felszentelési keresztnél használt fekete - lámpakorom-fekete; II. periódus, mennyezeti háttér - növényi, venyige fekete. A vakolatminták összehasonlítása a periódusok szerint: Míg a hármas ülőfülkéről vett minták (I. periódus) a felszentelési kereszt (I. periódus) vakolatmintájával szinte azonos eredményeket mutatnak - a mennyezetről (II. periódus) vett mintánál a fenti kettőhöz képest jelentős aránybeli eltéréseket tapasztaltunk a kvarc, kalcit, dolomit, „homok" és karbonát összetevők esetében. A restaurátorok megfigyeléseit, melyek a felszín, illetve szerkezet látszati vizsgálatára szorítkoznak, cáfolhatják vagy bizonyíthatják a természettudományos fizikai-kémiai vizsgálatok eredményei. Az anyagvizsgálatok a vakolatmintákban különböző sókat is kimutattak: Nitrátok: NaN0 3 ; Ca(N0 3 ) 2 :4H 2 0; KN0 3 Kloridok: NaCl Szulfátok: CaSO :2H 2 0 Mennyiségük a mintálc alapján 1% alatti, de ez nem általánosítható, mivel a falazatban lévő sókoncentráció mind vízszintes, mind függőleges irányban jelentősen eltérhet. A vízoldható sók többsége, különösen a kalciumnitrát erősen higroszkópos. A sók jelenléte a következő problémát veti fel: a talajnedvesség (mint víz utánpótlás) és a relatív páratartalom (mint a sók ciklusos kikristályozódásának felelőse) következtében a falképek állagát, állapotát a sók közvetlenül veszélyeztetik. Ennek kiküszöbölésére, a lehetőségeket és körülményeket figyelembe véve megtettük preventív javaslatunkat: vízelvezetés, drenázsárkolás, a cement-betonjárda és a cementes vakolatok eltávolítása, a relatív páratartalom szintentartása, klímaberendezés stb. 1994 tavaszán kezdtük el az esztétikai helyreállítás utolsó fázisát, a retusálást. Az esztétikai helyreállítás módját és mértékét, a helyreállítás lehetséges módozatait figyelembe véve, az adott műtárgy állapotának függvényében kell meghatározni. Az eredeti felületeken a retusnál nem lehetett célunk a teljes kiegészítés, mivel vannak olyan vakolatfelületek, melyekről az évszázadok során teljesen lekopott, lepusztult a festékréteg. A „külső" felületeknél pedig a rekonstrukciós festést vetettük el, a hiányzó felületek nagysága, a teljes képszerű ábrázolások totális hiánya miatt is. Nem törekedtünk didaktikus bemutatásra sem (pl. kontúrrajz-kiegészítés; vonalfestéssel, karcolással, plasztikával stb. jelzett keret-képmező kiosztás; a színek több tónusértékkel visszafogott színű kiegészítése). A falképek önmagukban is kellő művészeti értékkel, intenzitással bírnak - ezért célunk az volt, hogy habár töredékesen is, de az eredeti falképeket mutassuk be. Ez a töredékes állapot hozzátartozik a kép életéhez, történetiségéhez. (Az emberek életében is számtalan baleset történik, melyet túlélve már másként élnek tovább - Nicky Lauda arcát, ahogy csak lehetett, összerakták, s mégse lett olyan, mint volt, ettől még ő maradt a legjobb autóversenyzők egyike.) Ne tereljük el a nézők figyelmét a fenti kiegészítési, rekonstrukciós módozatokkal. El akartuk kerülni a didaktikus célok elérése mellett fellépő esztétikai káoszt. A retusnál fő feladatuknak tekintettük az eredeti falfelületek esztétikai csorbáinak, hiányainak kiegészítését restaurátori módszerekkel, mely segíti a képi meg-
