F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)
MŰHELY - Boromissza Péter: A siklósi plébániatemplom középkori falképeinek restaurálása
A fizikai, kémiai anyagvizsgálatok eredményeinek rövid leírása A középkori falképek festéséhez használt színek színmintáihoz lehetőleg ép, színtiszta felületeket kerestünk, s a síkrajzokon is feltüntetett pontokon pigmentmintákat vettünk. A festékminták röntgendiffraekciós vizsgálati eredményei: fehér - CaCO - Szent János fehér kék - Cu 3 (OH)2(C0 3 ) 2 - azurit vörös - Fe 2 0 - hematit zöld - CuC0 3 Cu(OH) 2 - malachit fekete - lámpakorom-fekete - I. periódus - növényi, venyige-fekete - II. periódus sárga - FeO(OH) - okker zöld - glaukonit - zöldföld A pigmentek megfelelnek a középkorban használtaknak, túlnyomórészt földfestékek. Az azuritot és malachitot csak kiemelkedő ikonográfiái, képi jelentőségű felületeken, exponált részleteken használták, mivel ezek ritka és főleg drága festékek voltak. A kékkel festett felületeket előbb feketével aláfestették, s erre vékonyan hordták fel az azuritot. A zöldet egyes medalionok keretrészletein és drapériák kiforduló bélésének színezésénél használták, például a középső szentélyfal ablakbélletének záró medalionjában lévő Vir dolorum ábrázolásnál a háttér azurit, a keret malachit színezésű. Ha az azuritot, malachitot (melyeket ritkán alkalmaztak) kivesszük a festékek sorából, gyakorlatilag marad a sárga-vörös-zöld-fekete-fehér, melyek ötletes válogatásával, a színek sok variációs keverésével igen gazdag színhatást értek el a szentély falképeinek festésénél. A mintavizsgálatok kalcium-oxalát Wheddelite (CaC 2 OH 4 »2H 2 0) változatát is kimutatták. A kalcium-oxalát egyfajta patina rétegnek nevezhető, s többféle megjelenési formája ismert (szürkés, zöldes, vagy rózsaszín, vörösesbarna és fekete is lehet). Csak erős savakkal bontható, s így eltávolítása a műtárgy sérülése nélkül gyakorlatilag megoldhatatlan. Az oxalát kialakulását mikroorganizmusok, egyes seccotechnikák, illetve utólagos kazeines kezelések válthatják ki, kialakulási tényező a fentiekhez kapcsolódó klímaviszony is - hőmérséklet, relatív páratartalom. Itt feltehetően a török hódoltság alatti elhanyagolt állapotok adhattak életteret az oxalát képződésében résztvevő mikroorganizmusoknak. A barokk kori és későbbi mintáknál már nem volt kimutatható oxalát. A Wheddelite siklósi megjelenési formája szerencsére színtelen, s így nem zavarja a festmények esztétikai megjelenését. A vakolatminták vizsgálatai alapján nyert információk leírása: A különböző periódusokból származó vakolatminták homokfrakció összetételükben jelentősen nem különböznek. Jellegzetességük a számottevő agyagásvány- és dolomittartalom. A vakolatok főbb összetevői: kvarc, kalcit, dolomit, plagioklász ortoklász, filloszilikát. Az eltérő karbonáttartalom oka lehet a kötőanyag (mész) eltérő mennyisége is, de lehet oka a homok változó karbonáttartalma is. A vakolatok összetevői megfelelnek a környékbeli homokbányák anyaga jellemzőinek. A szentély vakolatés festékrétegeinek különböző időkben készültét (I. és II. periódus) a minták vizsgálati eredményeiben mutatkozó jelentősebb különbségek, eltérések is igazolják. Pig-
