F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1995/1-2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1995)

MŰHELY - Lángi József - D. Mezey Alice: Beszámoló a türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László-legenda falképciklusról

Lángi József - D. Mezey Alice BESZÁMOLÓ A TÜRJEI VOLT PREMONTREI PRÉPOSTSÁGI TEMPLOMBAN FELTÁRT SZENT LÁSZLÓ-LEGENDA FALKÉPCIKLUSRÓL A Tűrje nemzetség 1234 előtt

1 alapított premontrei kanonokrendi monostorának egyháza alapításától napjainkig, a Zala megye északkeleti csücskében fekvő azonos nevű falu plébánia temploma is egyben. Titulusa a Boldogságos Szűz Mária, anyamonostora a hatvaniból alapított csornai premontrei prépostság. Árpád-kori okleveleinkben neve a felsoroltak különböző hangváltozataiban szerepel: Gurle, Gerlau, Jurle, Thyrle, Thwlew, monasterium de Sancto Geraldo.

2 Alapítója az a Tűrje nembeli Dénes, aki az 1220-30-as években II. András és fia Béla herceg halicsi és kunországi hadjárataiban aktívan részt vett, és akit IV. Béla király „hűségének igen kedves odaadása", hadi érdemei, „méltán emelték a királyi kegy magasabb fokaira", a Szlavón báni méltóságba,

3 aki a tatárok elől menekülő Bélát Zárába is elkísérte, és 1245 és 1248 között kétszer volt az ország nádora. A Tűrje nemzetség másik, országos méltóságba emelkedő tagja Fülöp esztergomi érsek, aki az 1270-es évek elejéig, tisztjénél fogva is tevőleges részese volt a királyi család és az ország politikai életének.

4 A nemzetség és a prépostság birtoka nagyobbrészt a történelmi Zala megyében feküdt, határos volt a gyepűvel, és hadkötelezettséggel bíró népcsoportok is lakták,

5 (például Besenyőtelek, ma Balatonszentgyörgy), de a Dráván túli Körös megyében (Apatolc, ma Apatovac), a Szent László király által alapított Zágrábi püspökség területére is átnyúlt. A templom viszonylag szerencsésen vészelte át az alapításától napjainkig eltelt közel nyolcszáz esztendőt (I., 1. ábra). A róla szóló írásos adatok beszámolnak ugyan többszöri pusztulásáról, égéséről, ezek azonban elsősorban a prépostság épületeire vonatkoznak.

6 A majdnem teljes épségben fennmaradt 13. századi templom viszonylag alacsony oldalfallal bíró déli mellékhajójának keleti első boltszakaszában, az ablakok alatti zónában, a szemmagasság közelében, 1987-ben kerültek elő az első olyan középkori falképrészletek (2. ábra), melyek alapján feltételezni lehetett, hogy egy Szent László-legenda falképciklushoz tartoznak (3. ábra), 1993-ban került feltárásra akkora felület, amelynek alapján a feltételezés bizonyossággá, és az egyes jelenetek is felismerhetővé váltak. A feltárás nem fejeződött be, ezért az ábrázolás minden megmaradt részletéről sajnos még nem számolhatunk be. A falkép több szempontból egyedülálló, néhány részlete miatt pedig a legenda ritka variánsa. A déli mellékhajó falán, a szentéi y fej tői indul. Első festett réteg-