F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)
TANULMÁNY - Hoppe László: Késő gótikus méretrend Hans Hammer vázlatkönyvéből
1 EMBERI TENYÉR (- 1 .LÁB") 3 1 /2 EMBERI TENYÉR - 1 NORMÁL LÁB 0 fi 2 ,: 3 '' 2 1 1 NORMÁL LÁB - 12 NORMÁL COLL 5. A normál (műszaki) mértékek származtatása az ujjpercek mérete alapján. Rajz: Hoppe László adható léptékű kicsinyített tervrajzok létezéséről tudomást szereznénk, miközben a tervezés alapelve változatlanul a középkori rendszerű geometrikus módszer maradt, vagyis a terv (Junge méretekkel való) megrajzolásának a természetben (Rechte méretekkel való) megismétlése jelentette volna az épület kitűzését. Más helyen a mértékegység előállítására más módszert találunk. 24 Ez a bekezdés további adalékkal szolgál a mértékek neve körül tapasztalható nehézségekről is. A recept: kiindulási adat a kéz szélessége. 25 Ezt „nevezzük el egy lábnak" - írja Hammer (5. ábra). Ebből a lábból kell hármat és még egy felet venni, a három és fél láb pedig egyenlő egy műszaki lábbal (Werckschue). Majd a műszaki lábat a már ismert módon 12 részre kell osztani, egy rész ezekből a coll. Végül a befejező mondat így szól: „Ez egy helyes mérték (Masstab), amit a collhoz készítettünk." A Masstab szó tehát itt nem a mérőrudat, illetve a 3 lábas mértékegységet jelenti, hanem általánosságban méretet. Az így nyert mértékek elég jól megközelítik az előző passzusban leírt Werckschue és normál coll méreteit. 26 Sajátos azonban, hogy a leírásban a tenyér mértékegység nem szerepel önálló névvel, hanem mint láb („egy másik fajta láb"). Eszerint a tenyér aligha lehetett Hammer körében bevett, szokásos mértékegység, hiszen szabályos mértéknévként itt is csak a láb és coll szavak fordulnak elő. Ismét csak a megnevezések bizonytalanságát tapasztalhatjuk, hiszen a Masstab nemcsak (többféle) mértékegységet jelent, hanem általában méretei is. Egy harmadik bekezdésben újabb eljárásról olvashatunk a mértékek származtatásáról. 27 Ebben a példában a középső ujj középső percét kell venni és a 4. ujj középső percét (6. ábra). A kettő együttes szélességét kell 12-vel megszorozni, ez adná ki a lábat (Werckschue), 24 szerese pedig a mértéket (Masstab). Itt ellentmondás tapasztalható az előző bekezdésekben mondottakhoz képest, mivel a 2 ujjperc szélességének 12-szerese nagyobb a lábnál, ugyanakkor a 24-szeres érték eléggé pontosan megközelíti az ott számolt Rechte Masstabot A Werckschue szerepeltetése itt valószínűleg tévedés, amit ugyanúgy a mértékek nevei körül tapasztalt bizonytalanság okozhatott, mint amit az előző bekezdésben láttunk. Végül a lábat 12 részre kell osztani, és egy rész a coll. Ez az adat viszont csak akkor igaz, ha az előző bekezdések szerinti (Werckschue) lábat használjuk. Ismét csak három kifejezést találunk hosszmértékek elnevezésére: a colit, a lábat és a masstabot.
