F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A csobánkai görögkeleti szerb templom

5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1980. 165. 6. Bártfay Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Budapest, 1938. 29. Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. Oklevél regeszták 1002-1347. Budapest, 1982. 102. (Pest megye múltjából, 5.) Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m 70. 7. Bártfai Szabó László Pilis megyében Békásmegyert, Dorogot, Csévet, Boront valamint Kandét említi a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként, melyek egy részét 1287-ben elcserélik az esztergomi káptalan Raies pusztájáért Árva megyében. Bártfal Szabó i. m 436.; Magyarország műemléki topográfiája, V. Pest megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1958. I. 306. 8. A falut 1273-ban a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként említik, majd más világi birtokosok után a 14. században az óbudai klarisszáké. OMvH Tervtár, Levéltári cédulaanyag -Csobánka. Legkésőbb 1526 körül válhatott lakatlanná, a 16-17. századi török és magyar adóösszeírásokban már egyáltalán nem fordul elő a neve, az emlékét is elfelejtették. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m 75. 9. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m. 70. 10. Békefi Rémig: A zirci, pilisi, pásztói és szent-gotthárdi cziszterci apátságok története. I—II. A pilisi apátság története 1184-1541. Pécs, 1891. 245. 11. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m. 70. Békefi i. m. 181-182., 332.; Bártfai Szabó i. m 40.: Bakács i. m. 143. 12. Bártfai Szabó i. m 40. 13. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m. 70. Bártfai Szabó i. m 81.; Bakács i. m. 235-236. 14. Bártfai Szabó i. m 81. 15. Békefi i. m. 182., 186. 16. Békefi i. m. 417. 17. Békefi i. m. 422. 18. Békefi i. m. 429. 19. Békefi i. m. 70., 444. 20. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. Budapest, 1890. 18. 21. Békefi i. m. 278-279. 22. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m. 70. 1554-es, 1559-es és 1562-es deftereket idéz. 23. Lukinich Imre: A Podmaniczky család oklevéltára. V. Budapest, 1943. 435-439. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m. 70. 24. Lukinich i. m. 436. 25. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m 70. 26. Wattay család: az I. András-kori, a pogány restaurációért buzgólkodó Wattátói származtatja magát, nevét és eredetét pedig a Borsod vármegyei Felső-Watta helységről. Innen ered a 15. században Wattay Ferenc, ki a Dunántúlra szakadt és Kanisay László szolgálatába állva Kapu, Léka, Strisnyák és Velika várak kapitánya lett. A család egyik ágát a 17. század derekán Nógrád vármegyében találjuk, ahol Wattay Pál 1654 körül élt feleségével, Buday Annával. A Wattay család ezen ága bírta Boront. Wattay Pál fia Pál 1681-ben Pest vármegye alispánja. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. XII. Pest, 1865. 88. 27. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Budapest, 1910. I. 49. 28. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m 70. 29. Voit Pál: Szentendre. Budapest, 1977. 4. 30. Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig. Négy kötetben. II. 1526-1848. Főszerk. Benda Kálmán. Budapest, 1982. 514.; A levél szövege: „... ígérjük néktek előbb megirt minden népeknek és tartományoknak, akik nekünk mint Magyar Ország királyának örökösen alánk vetettek, és törvényesen alánk vetettendők is vadtok, megh tartván előszeris magok hitének, és választandó vajdának szabadságát, privilégiumokat és jussokat, minden közönséges terhektül és adózástul való kivételt, kivévén minden kirohanási előtt megszokott királyok és urok jussait, kivetvén azokbul is minden rendetlenségeket, mellyek az töröknek uralkodása által bé hozattak, hanem ha az hadakozás szükségességének történetében, amellyben ati önnön magatok hasznáért, és megholtalmazástokért, ingyen való adakozásnak mógya szerint tehecségtekhez képpest szükséghes segítséget adtok, mellyekkel az mi hadi seregeink meghtarthassanak az Tartományok megholtalmaztassanak, és a hadnak terhei elviseltethessenek, kivetvén peniglen a töröknek igáját, mindeneket állandó módban é