F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A csobánkai görögkeleti szerb templom

jórendben kivánságtokra s megh elégetéstekre jövendőben hozzunk, és kinek kinek maga jussát, hitének privilégiumának és immunitásának szabadságát visszaadván mindeneknek igazságot szolgáltatunk, és kinek kinek malasztunknak, kegyelmességünknek, és ami atyai oltalmunknak elégséges jelét mutatván. Azon fölül Ígérjük, adgyuk, és engedgyük mindeneknek és kinek kinek akár ingó, akár ingatlan javainok, kiket a töröktül az eő határjaiban elnyernek, szabad birodalmát..." Az eredeti latin nyelvű szöveg korabeli fordítását közli: Szentendre története írásos emlékeken A kötet anyagát írta, a dokumentumokat válogatta Dóka Klára. Szentendre, 1981. 129-130. (Pest megyei múzeumi füzetek, 13.) 31. Voit i. m. 4. 32. Horler Miklós-Sallay Marianne-Kuthy Sándor. Szentendre. Budapest, 1960. 24. 33. Magyarország történeti kronológiája i, m. 515. 34. Az oklevél szövege: „...ami természet szerint való kegyességünkből kérésteknek engedvén kegyelmesen rendeltük, hogy az napkeleti görögh vallás Anyaszentegyházában lévő ráczságnak szokása, és a réghi kalendáriumnak rende szerint szabadossan tartassátok meg, és valamint eddigh, ugy ezután semminemű egyházi, vagy világhi rendektül rövidséggel ne életessetek, és szabad légyen nektek magatok között önnön engedelmekbül az rácz nemzetségbül, egy nyelvből érseket tennyi, mellyel az egyházi és világhi rendek magok között fognak választannyi, és azon érseknek szabad hatalma légyen minden napkeleti görögh vallásnak Anyaszent Egyházaiban rendeléseket tennyi, püspököket felszentelnyi, papokat az klastromokban rendelnyi, templomokat, ahol szükséges lészen, maga hatalmával épétetnyi, az városokban és falukban ráczkokat helyheztetnyi, egy szóval valamint ezelőtt az görögh vallás Anyaszent Egyházainak, és azon vallás közösségének elöljárója lehessen, és maga egyházi auctoritásával az mi elejénktől, néhai boldogult Magyar Országh királyitul néktek engedtetett privilégiumoknak ereje szerint, egész Görögh Országban, Rácz Országban, Bulgáriában, Dalmatiában, Boszniában, Jenopolisban, és Herczegovinában nem különben Magyar Országban és Horvát Országban, ahol most vadnak, valameddigh hozzánk mindnyájan és kßti hivek és áhitatossak lesznek, az rendelésnek szabadságával örvendezzenek; az egyházi rendeknek méghis tudnia illik, érsekeknek, püspüköknek, barátoknak, és mindennemű görögh vallás papjainak, az klastromokban és templomokban maragyon megh magok saját rendelésének szabadságha, ugy hogy senki aki meghirt klastromitokban, templomitokban, és lakóheleitekben erőszakot tennyi ne merészeilyen, hanem az dézsmálásokban az réghi szabadsággal örvengyenek, az egyházi renden mikivülettünk egy világinak is hatalma ne legyen, hogy arestálhasson, vagy megh foghasson valakit, hanem az érsek, az illyen tüle függő egyháziakat, kik valamely büntetésben estének, egyházi, vagyis Canonicabéli törvénnyel büntethessék. Adgyuk és erősétyük görögh vallás templomit, klastromit, és ezekhez tartozandókat, amint az érseket és püspököket illető jószágokat is, akár minémük azok legyenek, ami eleinknek adá - sok szerint, bimyi, amelly templomokat penigh a török, az keresztényi népnek ellenségbe, tőletek elvett, azokat is visszanyervén ati kezeitekbe visszaeresztenyi megparancsolunk. Vigtére az érseknek, vagy ati püspökiteknek, akik az szükségh ugy hozván magával, klastromokat és templomokat az falukon és városokban látogatnak, vagyis plébánosokat és az községet tanityák, senkitül se Egyházi, se világitul alkalma tlankodást tennyi nem engedgyük, melly bőséges és kegyelmes engedelmünket, hogy ti minden tehetséggel és erőtekkel megh háláljátok, és hiteket s áhitatossáktokat meghszeghetetlenül mindenkor meghtartyátok, és semminemű veszedelmekkelis megh nem rontyátok, magunknak erőssen igeijük, és azon föllül néktek mindeniteknek és kinek kinek ami császári s királyi gratiankat kegyeimessen erősétyük..." Szentendre története írásos emlékekben i. m. 130-131. 35. Voit i. m. 4. 36. Magyarország történeti kronológiája i. m. 515. 37. Timkó Imre a szerbek bevándorlásainak 10 hullámát sorolja fel 1356-tól, utolsóként említve az I. Lipót alatti betelepülést. Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Budapest, 1971. 432. 38. U.o. 432. 39. Egyházi épületek és műtárgyak gondozása. Szerk. Levárdy Ferenc, Arató Miklós, Budapest, 1971. 131. 40. Voit i. m. 4. Horler-Sallay-Kuthy i. m 24. 41. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m 70. 42. Magyarország történeti kronológiája, i. m. 516. 43. Horler-Sallay-Kuthy i. m. 25. 44. Magyarország régészeti topográfiája, 7. i. m 70.