F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A csobánkai görögkeleti szerb templom

levelet bocsátott ki, melyben befogadta a menekülteket és biztosította számukra az 1690. augusztus 21-én megígért jogokat és kiváltságokat.

42 A karlócai béke megkötése után (1699) ellentétes irányú migráció indult meg, sokan vissza telepedtek a Délvidékre,

43 többségük azonban itt maradt, érdekes színfolttal gazdagítva a 18. századi Magyarország népességének amúgy is sokszínű palettáját. Csobánka újkori története A 17. század végén érkező szerbek nem a régi középkori település környékén, hanem attól 2 km-re északkeletre, a falu mai helyén telepedtek meg.

44 Falujukat Csobánkának,

45 szerbül Cobánácnak nevezték el, míg a korábbi település Ócsobánka,

46 szerbül Sztári Csobánácz lett. Pesty Frigyes tudni véli, hogy már az I. László-kori nemesség soraiban is találhatóak Csobánkaiak, de ez a család, melynek 1301-ből való az első okleveles említése, nem a Pilis megyei Csobánkáról, hanem vagy Fegyvernek mellől, vagy a Nógrád megyei Bér mellől származhatott, ugyanis mindkét helyen található egy Csobánka nevű település.

47 Kiss Lajos a falu nevét arra a régi, török eredetű magyar Csabán (Csobánc) személynévre vezeti vissza, mely etimológiailag azonos a később és más úton nyelvünkbe került nyelvjárásbeli csobán „juhász" köznévvel, és egyben cáfolja, hogy a falu neve a szerb-horvát cöbanka „pásztorlány, pásztornő" főnévből származna, melynek egyébként a szerb névváltozata: Cobánac.

48 A falu új nevét Bél Mátyás

49 említi először,

50 de a 18. század első felében vagylagos elnevezésként használják még a Boron szót is.

51 A 18. század folyamán több összeírás készült Csobánkáról, ezekből megtudhatjuk, hogy 1715-ben 17 háztartást írtak össze, 1725-ben pedig már 35 háztartást vettek számba.

52 Bél Mátyás 1737-ben röviden úgy jellemzi Csobánkát, mint bájos völgyben elterülő falut, melynek azonban kevés, és terméketlen a földje, görög rítusú rácok lakják és a Wattay család birtoka.

53 Leírja még, hogy 22 jobbágya és 5 zsellére van a falunak, akik kézi munkával, kapával és sarlóval keresik a kenyerüket. A 27 háztartás közül 2 magyar, 22 délszláv és 3 német nevű. A csobánkai szőlőknek ekkor több, mint 1/3-a a vörösváriaké. A termékeny földek szűkössége ellenére jó széna terem a Garancs pusztán. Végül megemlíti, hogy van a falunak egy elhagyatott malma is.

54 A 18. századi Csobánka népességének lassú növekedését jelzi az 1770. évi úrbéri rendezés, amikor 41 egész jobbágytelket vettek fel.

55 1784. július 16-án II. József népszámlálást rendelt el, melyet Magyarországon és Horvátországban 1784-85ben, Erdélyben pedig 1785-86-ban hajtottak végre.

56 Ekkor Csobánkán 1063 fős jogi népességet számoltak össze és 181 házat, mely 203 család között oszlott meg.

57 Vályi András 1796-ban

58 vegyesen német, tót és rác falunak írja le Csobánkát, mely Pest vármegyében, az óbudai járásban, Pomáz szomszédságában fekszik, Budától l-l 3

Á mérföldre. Közepesen termékeny a földje, és mivel hegyeken van, nehezen művelhető. Szőlőtermesztésből jelentős mennyiségű bort termelnek a helybéliek. Fát csak tüze-