F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Farbakyné Deklava Lilla: A csobánkai görögkeleti szerb templom

lésre és az épületekhez szükséges mennyiséget vágnak. Mész-, és szénégetés jelent még kereseti lehetőséget. Az erdő sziklás talaja csak gyér minőségű legelőt biztosít. A 18. század végére viszont már három malma is működik, ezeket az erdei Bukova Dera patak hajtja. Vályi Wattay-birtokként említi Csobánkát. A családnak számos birtoka volt a környéken, többek között Pomáz, Kalász, Csobánka és Kovácsi.

59 Tagjaik közül többen töltöttek be tisztségeket a vármegyében. Pál 1765-ben, György 1784-ben, János 1793-ban, György 1794-ben, egy másik János 1795-ben Pest vármegye táblabírája volt.

60 A század első felében azonban kérdésessé váltak itteni birtokaik. A török kiűzése utáni normalizálódott helyzetben Nezorin Flórián pilisi apát (1712. október 5. - 1724. szeptember 20.) kísérletet tett arra, hogy az elpusztult ciszterci apátságot feltámassza. Ehhez azonban az apáti dm névleges birtoklása mellett szükség volt az azzal járó jogokra és az apátság ősi birtokaira, hiszen még az a hely sem volt az övé, ahol az apátság állt. Flórián apát tárgyalásokat folytatott a Wattayakkal Pomázért, de ezek nem vezettek eredményre. Utódja, Mály József apát (1724. október 16. - 1748. június 16.) folytatta elődje programját és Kovácsit próbálta visszaszerezni. Az 1733-ban kezdődő per az 50-es évek első felében dőlt el a Wattayak javára, a pilisi apát ugyanis nem tudta okiratokkal kellően igazolni igénye jogosságát.

62 A pesti pálosokkal hasonló céllal folytatott per során Csobánka határának birtokkérdése is felmerült. Egyik megállapodás szerint a pilisi apát kötelezte magát, hogy beszünteti a pert a pálosok ellen az apátság helyszíne miatt. Ennek fejében a pálosok átengedik a romokat és ezek környékét olyan terjedelemben, hogy a kihasítandó föld hossza Szentlászlótól Csobánkáig és Szántóig, szélessége pedig Kovácsitól számítva 300 lépésnyire terjedjen. Ezt a megállapodást két képviselő kötötte, akik elöljáróik beleegyezésétől tették sorsát függővé: a tervezet azonban jogérvényessé soha nem vált. A csobánkai szerb lakosság a 18. század közepén, 1746-ban építette fel templomát, míg a katolikus templom csak kb. 100 év múlva, 1842-ben épült.

64 Ez mutatja az új igényeket, melyet a lakosság hitbeli megoszlása is tükröz. Fényes Elek ugyanis 1851-ben már 792 katolikus hívőt jegyez fel az 584 görögkeletivel szemben. Az egyéb felekezethez illetve valláshoz tartozók száma elenyésző; mindössze 15 zsidó és egyetlen református. Nagyjából ugyanazokat az adatokat említi meg a faluról, amit már a múlt századi leírások is elmondtak: alig termő földek, óriási erdők, melyeket legelőnek használnak, több vízimalom. A szőlőtermesztés már kevesebb hangsúlyt kap, külön kiemeli azonban a falu kőbányáját, mely a megye legjobb kövét adja.

65 Ezt a kőbányát 1847-es munkájában is megemlíti.

66 Pesty Frigyes 1856-os évszámmal 1224 fős lakossági létszámot közöl, melyet 1864ben jegyzett fel Csobánkán. Tőle tudjuk, hogy 1856-ban 3860 holdat tett ki a csobánkai határ.

67 A 19. század első felében még a Wattayak voltak a helység földesurai. Azt, hogy mikor és milyen módon váltak meg csobánkai birtokuktól, nem tudjuk pontosan, de 1910-ben már gróf Teleki Tibornak vannak itt nagyobb földjei.

68 Ugyanakkor a Wattayak 1910-ben még megtalálhatók Pomázpn,

69 Wattay Gusztáv él a birtokon.

70