F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Gere László: Előzetes jelentés a szigligeti alsó vár régészeti feltárásáról

5. Szigliget, vár. Az északi gazdasági épület és a várudvar részlete a feltárás és a helyreállítás után. 1992. Fotó: Gere László főként a budai anyag alapján - a 13. századra szokás keltezni. Nyilvánvaló azonban, hogy azok a gazdasági és kulturális változások, amelyek a kerámiaedényeknél szintén formai, minőség- és díszítésbeli változásokat okoztak, a fejlettebb központoktól távoli helységekbe csak némi fáziskéséssel jutottak el. Mindezeket figyelembe véve az edények korát a 14. század második harmadától későbbre valószínűleg nem tehetjük. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy az alsó várnak a 14. század közepéig ki kellett épülnie. A felső vár kaputornyától északra a fal szerkezetében és a falsíkon egyértelmű elválás figyelhető meg.

16 Ezért a felső várnak valamivel korábban ki kellett épülnie, mint a felső vár északi meghosszabbításának és az alsó várnak. Ezt a feltevésünket tovább erősíti az alsó vár északi várfalával párhuzamos épület feltárása során tett megfigyelés. Az épület déli falát egyszer visszabontották, majd közvetlenül mellette - belső, északi oldalán - építették fel újra. A visszabontott külső falon csak az utolsó, sárga, agyagos udvari járószint fut át. A fal építésének ideje igen korai időre tehető. Az alsó vár legelső udvari szintje ugyanis nekifut a falnak. Ennek alapozása alatt, de hozzá habarccsal nem kötődve, egy ablakkeretkövet találtunk. Ugyanennek az ablaknak további két elemét kicsivel a fal előtt, de szintén a legelső udvarszint alatt találtuk meg. A kövek egy igen egyszerű ablakhoz tartoztak, így szűkebb datálásuk igen nehéz. A kövek korának meghatározását azonban segíteni fogják a legelső udvari szinten feltárt kemence sütőfelületébe tapasztott kerámia töredékek. A cserepek koráról egyelőre nem tudunk nyilatkozni, mivel a