F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

MŰHELY - Gere László: Előzetes jelentés a szigligeti alsó vár régészeti feltárásáról

4. Szigliget, vár. Az alsó vár északi tornya a helyreállítás után. 1992. Fotó: Gere László Iánk), s erősítése még később is folytatódott.

15 Ez a meghatározás leginkább Martonfalvay Imre naplóján alapszik. Martonfalvay Imre az 1530-1540-es években végzett építkezéseivel jelentősen korszerűsítette a várat. Tevékenységének egyik legimpozánsabb emléke a keleti oldalon lévő nagyméretű rondella, amely ma a vár legépebben fennmaradt része. Az alsó vár feltárása és helyreállítása 1992-ben kezdődött meg, a Paál József építészmérnök által létrehozott Szigliget - Váralapítvány anyagi támogatásával és az OMvH, valamint a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum irányításával és részvételével. A feltárás menetét elsősorban a még álló romok, Giulio Turco 1569. évi felmérési rajza, Martonfalvay Imre már említett naplója, továbbá egy 17. századi metszetpár (ún. karlsruhei metszetek) figyelembevételével terveztük meg. Már az ásatás első évében sikerült feltárnunk az 1569. évi alaprajzon a vár északi részén jelzett téglalap alaprajzú tornyot, s a várfallal párhuzamos gazdasági épületet. (2-5.ábra) A 6 x 2,5 m-es torony kívülről szorosan hozzáépült a várfalhoz, abba nem köt be, azonos habarcsanyaguk alapján azonban valószínűleg egykorúak. A toronyban a habarcsos építési törmelék feletti barnás feltöltésben egy sárgás, barnásvörös anyagú kézikorongon készült palackot és két vörös anyagú fazék összeillő darabjait találtuk. A 27 cm magas fazekak szintén kézikorongon készültek, az egyik vállrészen három bemélyített vonaldísz fut körbe. (6.ábra) Az ilyen típusú kerámiát -