F. Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 1994/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 1994)

TANULMÁNY - Hoppe László: Késő gótikus méretrend Hans Hammer vázlatkönyvéből

lábas mértékegység sem tipikus, talán a rúddal azonosíthatjuk. Ez a rendszer egyedi lehet, de nincs kizárva, hogy az építészetben mások is rendszeresen használták a mai, tipikusabbnak tűnő pont - vonás - coll - láb - (rőf ) - öl méretsor helyett, csupán okleveles adatokban nem fordul elő, mert az építkezés speciális igényeihez igazodott, és okmányokban rögzített, jogi természetű ügyletekben nem fordult elő. Az 1/3-os méretű kis (Junge) és 1/12-es mikro (noch junger) méretsor talán a hiányzó kisebb méretet, a vonást pótolta, de elvileg egyharmados és egy tizenkettedes léptékű kicsinyített rajzoláshoz is szolgálhatott. Az abszolút méret pedig független a szokásos, bevett helyi mértékegységektől, az építész saját, egyedi rendszere, amelyet szükség esetén testméreteinek felhasználásával mérőeszköz nélkül is bármikor elő tudott állítani. JEGYZETEK 1. H. /. v. Alberti: Mass und Gewicht. Berlin, 1957. 2. Lorenz Lacher (Lächler): Unterweysungen und Lehrungen für seinen Sohn Moritz. Az 1516-ban készült teljes kéziratos mű elveszett, csupán kivonata maradt meg 1593-ból Jacob Feucht von Andernach vázlatkönyvében: Köln, Stadtsarchiv, Wf. 276* jelű kézirat és egy másik, ismeretlen szerzőtől származó kivonat: Heidelberg, Universitätsbibliothek, Hs. 3858. A kölni szöveget (ábrák és kritika nélkül) kiadta: A. Reichensperger: Vermischte Schriften über christliches Kunst. 1856. 133-155. Lásd még: Lon R. Shalby - Robert Mark: Late Gothic Structural Design in the „Instructions" of Lorenz Lechler. Architectura (Band 9/2) 1979. 3. Hans Hammer (Hamer, Hammerer) von Werde vázlatkönyve a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekban található, nyomtatott kiadásáról nem tudok. A vázlatkönyv xerox másolatát Sedlmayr János szívességéből tanulmányozhattam, akinek segítségéért ezúton mondok köszönetet. Entz Géza: Hans Hammer, Werkmeister der Strassburger Münsters in Ungarn. Acta Históriáé Artium 35. (1990-92) 35-40. ismertette Hammer munkásságát és a vázlatkönyvet. 4. A korábbi írásos források hiányát talán az is magyarázza, hogy a legfontosabb építési szabályok a műhely szakmai titkai lehettek, amelyeket tilos volt nyilvánosságra hozni. Ennek a kérdésnek a vizsgálata azonban nem tartozik e tanulmány tárgyához. 5. Hans Schmuttermayer fiáiészerkesztési könyvét így kezdi: „...először is csinálj egy négyzetet, mégpedig olyan nagyra, amilyenre akarod." Sodor Alajos: Hans Schmuttermayer kései középkori fiatorony könyve. Építés- Építészettudomány XII. (1981) 202. 6. Hoppe László: A vámosatyai ref. templom helyreállítása. Műemlékvédelem XXX. (1986) 161-175. Egy egység (láb) 289 mm-re adódott. 7. Shalby - Mark i. m. 119. 8. Csemegi József. A középkori építészet szerkesztési módszerei. A magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve 1953. Budapest, 1954. 39., 47. lábjegyzet. 9. Shalby - Mark i. m. i. h. 10. Komjáthy Attila: Református templom helyreállítása, Csaroda. Magyar Építőművészet 1978.1. 46-51. 11. Bogdán István: Magyarországi hossz-, és földmértékek a XVI. század végéig. Budapest, 1978. 33-40. 12. Lócsy Erzsébet: Középkori telekviszonyok a budai Várnegyedben. Budapest régiségei XX. 191. 4. jegyzet. A telekosztás szélessége a 3 láb egész számú többszöröse (18, 21, 24, ... 30, ... 60 láb), ahol a mértékegység a párizsi, illetve francia királyi láb (Pied du Roi), 32,484 cm volt. 13. Szűcs Jenő: A középkori építészet munkaszervezetének kérdéséhez. Budapest Régiségei XVIII. 324-326. A pozsonyi vár építkezésénél a meszet, homokot például szekerenként számolták el, a kőfaragványokat darabszámra, míg a munkások (Erlingi Konrád főépítészt is ide értve) hetibért vagy napszámbért kaptak. 14. Mindkét említett építész-vázlatkönyv szerzője, Villard d' Honnecourt és Hans Hammer is járt Magyarországon, Villardnak megvalósult munkáját is ismerjük a pilisi monostorból: Gerevich László: Villard